Karadzic szerint csak mítosz a srebrenicai mészárlás
2010. március 3. 10:10 MTI
Mítosznak nevezte Radovan Karadzic kedden a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt a srebrenicai mészárlást. Szerinte a szerbek a bosnyákok fegyveres támadásaira reagáltak Srebrenicán, a tömegsírokból kihantolt holttesteket pedig máshonnan vitték oda.
Korábban
Radovan Karadzic, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori politikai vezetője azt állította hétfőn folytatódott pere második tárgyalási napján, hogy túlzók a boszniai muzulmánok 1995. júliusi, Srebrenica környéki tömeges legyilkolásáról, a halálos áldozatokról szóló hírek. Szerinte 2-3 ezerre tehető az áldozatok száma, és az azóta tömegsírokból kihantolt többi holttestet máshonnan vitték oda.
Azt mondta, hogy a boszniai muzulmán fegyveres csoportok támadásokat intéztek a szerbek ellen - többek között rálőttek egy szerb esküvő részvevőire és robbantást hajtottak végre egy szerb templomnál -, a boszniai szerbek csak erre reagálva léptek föl Srebrenicában és környékén, illetve a szarajevói ostromnál. "Ha nem reagálunk, felfalnak minket" - mondta.
A Srebrenica körüli kelet-boszniai muzulmán enklávéban 1995 júliusában több mint 8 ezer boszniai muzulmán fiút és férfit gyilkoltak le szerb szabadcsapatok. A szökésben lévő Ratko Mladic mellett Karadzicot tartják a mészárlás fő felelősének.
Karadzic - aki ártatlannak vallja magát az ellene felhozott vádakban, köztük a népirtás vádjában - Szarajevó 44 hónapon át tartó, vagy tízezer civil halálával járó ostromáról kijelentette, a muszlimok saját embereiket lőtték, hogy előidézzék a nyugati fegyveres beavatkozást, mindenekelőtt azt, hogy a NATO hadba lépjen az ő oldalukon.
A hágai Nemzetközi Törvényszék ismét elnapolta Karadzic perét. A következő tárgyalást június 17-re tűzte ki, megvárva, hogy az illetékes fórum döntsön a vádlott panaszáról, miszerint nem biztosítottak elég időt neki arra, hogy felkészüljön a tanúk kihallgatására.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14