Éteri esszenciákkal könnyítették az asztmások életét

Asztma (görögül nehéz légzés) bármikor kialakulhat és tünetei súlyos esetben akár éveken át megmaradhatnak. Akár állandósul, akár csak időszakosan jelentkezik, Hippokratész óta leköti az orvostudomány figyelmét - derül ki Mark Jackson orvostörténész nemrég megjelent, Asthma: The Biography című kézikönyvéből, amely a fulladásos köhögés, sípoló légzés és mellkasi szorítás betegségének nyomába ered.



Az első, kifejezetten az asztmával foglalkozó orvosi kézikönyv Maimonidész középkori zsidó tudós műve, akit a szultán asztmás fia számára életmód tanácsadó megírására kért fel. A filozófus, orvos és rabbi Maimonidész lelki eredetű betegségnek könyvelte el az asztmát, s kezelésére elsősorban az asztmások életvitelét megkönnyítő hagyományos recepteket ajánlott. A tradícionális gyógymódok között számon tartott indiai "fish medicine" másfél évszázada sikerrel kezeli a légúti és asztmatikus betegségeket. A gyógyuláshoz gyógynövényekkel teli, élő kígyófejű halat kell lenyelni.



A modern európai orvostudomány színre lépése előtt az asztmatikus tünetek enyhítésére mustármag és cinóberfesték reggeli fogyasztását, valamint a kávé és a dohányzás gyógymódként hasznosnak ítélt hatásmechanizmusát egyaránt ajánlották.



A modern gyógymódok pontosításában a légzés elméletének megalkotója, Antoine-Laurent Lavoisier tette meg a kezdő lépést: elsőként bizonyította a széndioxid, hidrogén, nitrogén és oxigén valamint az emberi légzés összefüggését. A diagnosztikai eljárások, például a mellkas kopogtatásos vizsgálatának illetve a sztetoszkóp majd fonendoszkóp elterjedésének hatására a tüdő vizsgálatában új fejezet kezdődött. A 19. század közepétől John Hutchinson jóvoltából a belélegzett és kilélegzett levegő különbségéből számolt vitálkapacitás vált a légzésvizsgálatok sztenderd mérőszámává (normális értéke 4800 ml). A mellkasi röntgen elterjedésével a tüdő bizonyos elváltozásai egyre szélesebb körben kimutathatóvá váltak. A légúti simaizmok ellazítására használt adrenalin, a hörgőtágításra felírt teofillin káros mellékhatásaik miatt sok asztmás életét tették még nehezebbé.

Frederick Augustus Roe amerikai feltaláló 1889. december 7-én kapott szabadalmat a karbolsavas füstlabda gyártására, amelyet bejegyzésekor influenza, tüdőgyulladás, köhögés, megfázás, szénanátha, asztma gyógyítására és megelőzésére tartottak alkalmasnak. A londoni Hanover Square-en található irodájában 10 shillingért árusította a karbolsav porral megtöltött gumigömböcskéket. A gömbökből kifújható karbolsav (fenol) por jótékony hatásáról sok elégedett vásárló beszámolt.

1891 telén az Illustrated London News és a Paul Mall Gazette is lehozta a találmányról szóló hirdetést, 100 fontot ígérve minden betegnek, aki két héten keresztül napi három használattal sem szabadult meg betegségétől. Vagyis kártérítést ajánlott azoknak, akik az előírt módon alkalmazták a karbolsavas füstlabdát, és mégis influenzásak lettek. Roe hirdetési ajánlatának komolysága végett ezer fontot el is helyezett a Regent street-i Alliance Bankban.



1891 novemberében Louisa Elizabeth Carlill, egy ügyvéd felesége megvásárolta magának a karbolsavas füstgömböt. A pontosan betartott használati utasítás ellenére sem kerülte el, hogy a jövő év elején influenzás ne legyen. Férje levélben kereste meg Roe-t, kérve a hirdetésben is felajánlott kompenzáció lehetőségét, tekintve, hogy az előírásnak megfelelően használta a füstlabdát, ennek ellenére beteg lett. Roe visszautasította érveit és ügyvédeinek adta át Carlill levelét.

Az ezt követő bírósági tárgyalás jogtörténeti mérföldkőnek számít. Senki nem vitatta, hogy Louisa Elizabeth Carlill megfelelően használta a szerkezetet, vagy, hogy valóban influenzás lett-e; mi több, ezeket többnyire tényként ismerték el. A vita arról folyt, vajon a hirdetés valóban tartalmazott-e eladási ajánlatot, vagy csak afféle szédelgő feldicsérés áldozata lett a vevő. A precedens jellegű esetben a Fellebbviteli Bíróság az alperes javára döntött, amikor kimondta: az a tény, hogy a vevő elvesz egy üveg gyógyszert a polcról, nem az eladási ajánlat elfogadásának, hanem vételi ajánlatnak minősül. Nem történt adásvétel addig, amíg a vevő vételi ajánlatát el nem fogadták a vételár elfogadásával, ez pedig gyógyszerész felügyelete alatt történt.

A jogtörténeti tanulságon túl a karbolsavas füstlabda története az asztmatikus légúti betegségek kezelésének speciális módjáról is sokat elárul. Az inhalálás népszerűsége Európában a 18. század második felétől kapott kitüntetett figyelmet a terápiás kezelésben.

Az 1760-as évektől gyógyszerész által megalkotott szerkentyűk segítségével porlasztott formában juthatott mentol, kámfor, eukaliptusz a tüdőbe. Az éteri esszenciák hatására meginduló felköhögés, expektoráció valóban könnyíthette a légzést.

Végül az asztma közvetítőanyagának felfedezése Feldberg és Kellaway kobraméreg vizsgálatának eredményeképp állt elő: az allergiás sokk lassan ható anyagának szerkezeti felismerése 1982-ben Bengt I. Samuelssonnak azonban már orvosi Nobel díjat is jelentett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős