Jean Racine

(1639-1699)

Jean Racine, a francia klasszicizmus egyik legnagyobb tragédiaköltője 1639. december 22-én született. Polgári hivatalnok családból származott, de szüleit igen fiatalon elvesztette. Lelkiismeretes gyámja jóvoltából a janzenista iskolában tanult, ahol nagy szerepet kapott a görög szerzők, így a drámaírók megismertetése.

Racine sem a hivatalnoki, sem a tanári pálya iránt nem érzett kedvet, az irodalom ejtette rabul. Tizenhat évesen beküldte pályaművét a királyi pár házassági évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatra, s a neves költőket megelőzve mesteri verseléssel és rendkívül szép nyelvezettel felépített ódája lett a győztes.

A gimnázium elvégzése után így XIV. Lajos udvarába került, ahol megismerkedett Corneille-jel, barátságot kötött La Fontaine-nel és Moliere-rel. Az ő színháza mutatta be első két drámáját, igazi sikert azonban csak 1667-ben az Andromaché aratott. Az udvari dámák és a színésznők versengve tanították a fiatal költőt a szerelem művészetére és tudományára, Racine pedig szenvedélyesen váltogatta szeretőit. Idővel meg is nősült, jó férj, majd jó családapa lett belőle.

Tíz éven át ő volt a francia színház legünnepeltebb szerzője. Ezzel együtt ellenségeinek száma is felszaporodott, Iphigenia és Phaedra című drámái ellen már valóságos összeesküvést szerveztek, s idővel elvesztette az uralkodó kegyeit is. Az irodalomtörténet csak találgat, mivel haragította magára a Napkirályt, aki Moliere gúnyolódását szinte igényelte, Racine kritikáját nem tűrte. Az író így hát elhallgatott, s vidéki birtokára vonult vissza.

Több mint tíz év után írt újra tragédiát: a lányai iskolájának felkérésére született Eszter bemutatóján megjelent a király is. Az előadás után hosszan beszélgettek, de nem tudni miről - de Racine nem került vissza az udvarba, s többé nem is találkozott XIV. Lajossal. Újabb, Atália című drámáját, amely egy zsarnok királynőről szólt, csak a király utasítására mutatták be, a kritika pedig agyonhallgatta. (A felvilágosodás korában viszont ez lett Racine legnépszerűbb műve, mivel végképp leszámol az abszolutizmussal szembeni illúziókkal. Amikor egy évszázaddal később kitört a nagy francia forradalom, az a mondás járta: a forradalom az Athalie bemutatásával kezdődött.)

Racine drámáinak központi problémája a kötelesség és a szenvedély tragikus konfliktusa, azt kutatja, hogyan lehet élni a világon. Műveit tömör, a képeket, díszítéseket kerülő, de zeneiséggel telített nyelv jellemzi, amellyel az érzelmek számtalan árnyalatát fejezi ki. A Racine-i zene titkát Babits is megfejthetetlennek tartotta. Műveinek felépítésében kevés a színpadi cselekmény, a drámai összeütközés a hősök lelkében játszódik le és elsősorban a párbeszédekben jut kifejezésre. Szigorúan ragaszkodott az arisztotelészi szabályokhoz, műveinek cselekménye 24 óra alatt, egyetlen helyszínen játszódik.

Párizsban halt meg 1699. április 21-én. Louis fia, aki szintén költő lett, 1747-ben megírta visszaemlékezéseit apjáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?