A barlangi ember kedvelte a szárnyaslakomát

2009. november 27. 10:19 Discovery News, MTI

Az ősember a közhiedelem szerint nagyvadakra vadászott, ám egy spanyolországi barlangban fellelt több tucat lerágott madárcsont arról tanúskodik, hogy a szárnyaslakomát sem vetette meg.

Korábban

A bukórécék (Aythya) szám szerint 202 csontjára Valenciában, az úgynevezett Bolomor-barlangban leltek. A csontleletek korát 150 ezer évre becsülik a tudósok. Az egykori barlanglakók nem lehettek túl finnyásak, a csontokról a húst kőeszközökkel és fogakkal vágták, rágták le, vagyis az esetek legalább egy részében nyersen fogyasztották a szárnyasokat.

A leleteket elemző spanyol kutatók - Ruth Blasco és Josep Fernandez - három olyan jellegzetességet regisztrált a csontokon, amelyek arról tanúskodnak, hogy egykori barlangi szárnyaslakomák maradványáról van szó. A vágásnyomok egyaránt megtalálhatók a bukórécék szárny- és lábcsontjain, másrészt a csontvégek, amelyeken kevés a hús, megégtek, ráadásul emberi fognyomokat regisztráltak a kutatók a szárnyasok végtagcsontjain.

Annak ellenére, hogy a Bolomor-barlangban egyaránt megtalálhatók a Neander-völgyi ember és a Homo sapiens nyomai, a récepecsenye maradványait megőrző földtani réteg mégis azt bizonyítja, hogy a modern ember falatozott egykoron a sültből.

A leletek, amelyekről a Journal pf Archaeological Science című szaklapban számolnak be a kutatók, arra engednek következtetni, hogy kontinensünk ősi lakosai sokkal változatosabb étrenden éltek, mint eddig feltételezték.

Middle Pleistocene bird consumption at Level XI of Bolomornext term Cave (Valencia, Spain)