Szobrot kapott a szabadságharcos történész Szegeden
2009. november 24. 14:35 MTI
Pesty Frigyes szabadságharcos, történész, akadémikusnak állítottak bronz mellszobrot halálának 120. évfordulója alkalmából a szegedi Dóm tér nemzeti panteonjában; Szemerey-Kiss Balázs, fiatal szegedi szobrászművész alkotását tegnap avatták fel.
Korábban
Zombori István történész, a megyei múzeumi szervezet igazgatója avatóbeszédében elmondta: Pesty Frigyes Temesváron született 1823. március 3-án, líceumi tanulmányait Szegeden végezte, majd visszatért szülővárosába. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a debreceni hadügyminisztériumban szolgált. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, majd hazatért, többször perbe fogták, s be is börtönözték.
Szabadulását követően Temesváron dolgozott az iparkamara munkatársaként, majd titkáraként. 1861-ben Óarad országgyűlési képviselőjévé választották, 1876-tól pedig a körmöcbányai választókerület képviselője.
Tudományos munkássága felöleli a történettudomány, a történeti földrajz, statisztika területét. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1877-ben pedig rendes tagjává választották. Történészi munkája során több tízezer oklevelet dolgozott föl több magyarországi, illetve a bécsi és a vatikáni levéltárban. Legfőbb műve a 67 kötetes Magyarország Helynévtára, amely az Országos Széchényi Könyvtár szerint Magyarországon a legtöbbet kutatott tudományos adatbázis.
Pesty Frigyes Budapesten hunyt el 1889. november 23-án. Zombori István elmondta, a mellszobor felállítását Ráday-Pesthy Pál Frigyes történész-közgazdász, Pesty Frigyes dédunokájának áldozatvállalása tette lehetővé.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/c65b0b3632b0346d952b9765fd6fe179.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját 10:30
- Már az 500. kiállítást tartja a népszerű Nyitott Műhely 10:25
- Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora 09:50
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre 09:05
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap