Legendás múzeumban ünneplik a magyar egyiptológiát

A magyar régészet aranykora

Hiller István 2008-ban hivatalos egyiptomi látogatása során vetette fel tárgyalópartnereinek a régészeti kiállítás ötletét, hiszen a magyar régészek már száz éve végeznek feltáró és eredményes munkát Egyiptomban. A tárlat szervesen illeszkedik az egyiptomi régészeti főtanács (SCA) és a kairói Egyiptomi Múzeum kiállítás-koncepciójához: az egyiptomi helyszíni kutatásokban résztvevő országokat 2002-től felkérik, hogy eredményeiket időszaki kiállításokon mutassák be az egyiptomi és a nemzetközi közvéleménynek.

Egyiptomban az első magyar ásatásokat 102 éve, 1907-ben indította el Back Fülöp: a feltárások a gamhudi és a sarunai lelőhelyen folytak. A leletek egy részét a Szépművészeti Múzeum őrzi, a többi Bécsbe, Krakkóba és Kairóba került.

A mostani kairói kiállítás részben az egyiptomi magyar régészeti feltárások kezdeteit mutatja be - például látható a Gamhudban végzett első magyar ásatás anyagából származó aranyozott antropoid fakoporsó, a benne lévő aranyozott díszítményekkel ellátott múmia is. Másrészt az elmúlt két és fél évtized régészeti emlékeit is a közönség elé tárják. Kákosy László 1983-ban újította fel a helyszíni munkákat Egyiptomban, II. Ramszesz hivatalnoka, Dzsehutimesz sírjánál végzett ásatásokkal. A magyar egyiptológusok a thébai temető két jól körülhatárolható egységét, az el-Hoha és a Sheikh Abd el-Gurna dombok sziklasírjait tárták fel.

A leletek kronológiailag szóródnak: a Középbirodalomtól, az időszámításunk előtti 1900-as évektől a késő antik korig, a 6-8. századig terjednek. Ezért a kiállítás is kronológiai rendben halad, s két kivételtől eltekintve elsősorban az óegyiptomi halottkultuszt mutatja be. Az egyik kivételt az úgynevezett rajzos osztrakonok jelentik: ezek olyan mészkődarabok, amelyeken "skicceket" vázoltak fel a sírokat készítő művészek. A másik kivételt a késő antik korban a nekropoliszban, a Sejk Abd el-Gurna nevű domb területén lévő kolostor szerzeteseinek írásos emlékei jelentik.

A több mint 140 tárgyat felvonultató kiállítás középpontját a Dzsehutimeszt ábrázoló szobrászati blokk alkotja. A hivatalnokról például két "családi" szobor is készült: az egyiket, amelyen a feleségével és a fiával látható, magyar régészek találták az 1980-as években, ám az jelenleg is Dzsehutimesz sírjában van. A másik szobor, amelyen a szüleivel ábrázolják, a 19. században került elő, s a Kairói Múzeumban őrzik - ez szerepel a kiállításon egy olyan, a karnaki templomból előkerült kis gránitszoborral együtt, amelyet Dzsehutimesz még életében fogadalmi ajándékként helyezett el.

1. A magyar régészet aranykora
2. Kulturális együttműködés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát