Ókori görög tőből ered a franciák bora

A Paul Cartledge professzor által készített tanulmány szerint sohasem született volna meg a világ legnagyobb bortermelő ipara, ha i.e. 600 körül, nem telepedtek volna le görög gyarmatosítók Franciaország déli területén. A tanulmány ezzel azt az elméletet látszik eloszlatni, mely szerint a rómaiak honosították meg Franciaországban a szőlőtermesztést.

Cartledge arra is rávilágít, hogy egykor a görögök alapították a ma Marseilles-ként ismert Massalia városát, melyet aztán nyüzsgő kereskedelmi központtá virágoztattak, ahol a helyi ligur-kelta törzsek folytattak egymással árucserét. A professzor kutatásai szerint, a várossal szomszédos Rhone vidéke pedig már néhány generáció múlva az egzotikus görög italként csodált, erjesztett szőlőlével töltött amforák elsődleges szállítási útvonala lett.

Az új nedű hihetetlen gyorsasággal terjedt el a nyugat-európai törzsek között, és így vált később a franciák modernkori szerelmének tárgyává. "Remélem, hogy ezzel véget ér az a hosszas vita, mely a szupermarketek polcain lévő borok történelmi eredetéről folyik. Hiszen habár néhány tudós egyet ért abban, hogy a görögök központi szerepet játszottak az európai borkereskedelem meghonosításában, mások mégis úgy gondolják, hogy az etruszkok, illetve a késő rómaiak voltak az egyedüli 'felelősei' a franciaországi szőlőtermesztés elterjedésének" - mondta. Cartledge megállapításait részben arra a másfél méter magas és 200 kilogrammot nyomó, Vix Krater nevű bronz edényre alapozza, melyre a franciaországi Burgundia északi területén egy kelta hercegnő sírjában bukkantak rá a régészek.

A professzor szerint ugyanakkor még két másik fontos tényező is a görögök közbenjárását bizonyítja. "Először is a görögöknek házasodniuk és vegyülniük kellett a helyi ligurokkal, hogy ezzel biztosítsák Massalia fennmaradását, mivel saját áruik és ötleteik is ott találtak piacra. Másodszor pedig a borkereskedelmükről is bőséges régészeti leletetek árulkodnak (ellentétben az etruszkokkal és a rómaiakkal), melyek többségére a kelta területeken találtak rá" - mondta.

Cartledge kutatásai egyébként nem a modern görög állam földrajzi területére, hanem az ókori Görögország, vagyis a keleten Grúziától, nyugaton Spanyolországig terjedő antik birodalomra terjedtek ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái