Sztélét követel Egyiptom a Louvre-tól

"Úgy döntöttünk, minden együttműködést megszakítunk a Louvre-ral, amíg vissza nem kapjuk ezeket az 'ellopott' régészeti tárgyakat" - mondta Havvász. A kérdéses tárgyak egy luxori sírból származnak. A döntés hatással van a francia múzeummal közösen tervezett előadásokra és a Louvre által Szakkarában folytatott régészeti munkákra - tette hozzá az egyiptomi illetékes.

Havvász szerint a szerdán közzétett döntést már két hónapja meghozták, tehát nincs köze ahhoz, hogy a fő esélyesnek tartott Farúk Hoszni egyiptomi kulturális minisztert nem választották meg ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) főigazgatójának. Ezzel egybehangzóan nyilatkozott az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára is a La Croix című francia napilapnak, hozzátéve, hogy körülbelül egy éve kérték a műtárgyak visszaszolgáltatását.

Havvász azzal vádolta meg a Louvre-t, hogy illegálisan tett szert a műtárgyakra. "Lopott sztélék megvásárlása azt jelenti, hogy egyes múzeumok bátorítják az egyiptomi antik műkincsek elpusztítását és lopását" - jelentette ki.

A kairói francia nagykövetség kulturális osztálya szerdán annyit közölt, hogy az egyiptomi döntés miatt egyelőre törölnek két konferenciát. Az ásatásokon végzett munkában jelentett akadályokat egyelőre nehéz felmérni, mivel a múzeum munkatársai mintegy 40 francia ásatáson vesznek részt Egyiptomban más szervezetekkel együttműködve. Egy francia forrás elismerte, hogy Hoszni választási kudarca az UNESCO-ban nem segít a dolgokon, bár reménykedett benne, hogy sikerül rövidesen megoldást találni.

A párizsi múzeum vezetősége közölte, hogy a vitatott műtárgyak visszaadására vonatkozó döntés nem tőlük függ, ehhez szükséges a franciaországi Múzeumi Gyűjtemények Nemzeti Tudományos Bizottságának hozzájárulása. A testület a hét végén ül össze, hogy megvitassa a jelenleg a Louvre-ban kiállított freskódarabok más osztályba sorolását. Ha a bizottság támogatja is a műtárgyak visszaadását, szükség van a kulturális minisztérium engedélyére is, amely rendeletben dönt az átsorolásukról. A francia nemzeti múzeumok nem adhatják át gyűjteményük darabjait, kivéve, ha a szakértő bizottság beleegyezik az átsorolásukba.

A francia múzeumok igazgatósága beszerzési bizottsága "jóhiszeműen" vásárolta meg a thébai sírból származó freskótöredékeket - közölte a Louvre igazgatósága. 2000-ben vásárolták az első darabokat a Maspero galériától. Az ötödik darabot 2003-ban vették meg a Drouot aukciós háztól. A bizottság úgy tudta, hogy a műtárgyak a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását szolgáló UNESCO-egyezmény elfogadása (1970) előtt hagyta el Egyiptomot. Az egyezményt Franciaország 1997-ben írta alá.

Egyiptom, amelynek a régészeti öröksége darabjait hosszú időn át a világ legnagyobb múzeumaiba szállították, napjainkban igen érzékenyen kezeli ezt a kérdést. Kairó Németországtól is visszaköveteli a legendás Nofertiti királynő mellszobrát, amelyet 1912-ben talált meg Ludwig Bochardt német régész a Nílus partján és a rákövetkező évben Berlinbe szállítottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma