2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Népirtással vádolják Arthur királyt

2009. szeptember 30. 11:29 The Daily Telegraph

A legendák világának állandó szereplője, a mozifilmek sztárja, az igazságos Arthur király valójában egy népirtó hadúr volt, akit mai bűneiért akár a hágai Nemzetközi törvényszék elé is beidézhetnének - állítja egy új könyv.

Dr. Simon Young, történész, és a kelta tanulmányok egyik ismert szakértője nemrég megjelent, The Celtic Revolutiojn című könyvében azt állítja, hogy a mesebeli történeteknek nincs semmi köze a valósághoz, hiszen szerinte Arthur azzal teremtett békét, hogy sajátján kívül minden más környező népet kiirtott. Szerinte több mint valószínű, hogy a vezető tényleg létezett: a legendát egy Arthur és egy másik, Artur nevű vezető élete alapján írhatták, és szintén hasonlóan esélyes lehet a 2-3. században Britanniában szolgált Artorius római tábornok is.

Az 5-6. században élt hadurak világa azonban nagyon kegyetlen volt, így egy ilyen vezetőnek még a többinél is véresebbnek és durvábbnak kellett lennie, hogy személyét megőrizze a történeti emlékezet. A valóságban nem létezett sem a kőbe szúrt kard, sem a tó hölgye, sem pedig a különleges páncélzat, vagy épp a Szent Grál - mindezek csak a középkori szépírók fantáziája miatt kerültek a történetbe.

A legendás vezető személye a kelta mitológiában is megjelent: egy Young által lefordított, Armes Prydein (Hatalmas prófécia) című költemény arra figyelmeztet, hogy Arthur visszatér a sírból, és véres háborúba vezeti a keltákat az angolok ellen, amiben annyian esnek majd el, hogy a végén nem jut majd hely a holttesteknek. A vers egy olyan csatateret vizionál, ahol az angolok nem tudnak majd tájékozódni, míg a kelták hegyi medvékhez hasonlóan gyilkolnak halomra mindenkit.

Az uralkodó története egyébként a 12. században, Geoffrey of Monmouth munkássága kapcsán vált közismertté. Ezekben a történetekben jelent meg Merlin, a kerekasztal lovagjai, vagy épp az Excalibur is. Arthur legendája számos hollywoodi produkció ősforrása volt az elmúlt évek során. A legnagyobb visszhangot kiváltó adaptáció kétségtelenül John Boorman Excalibur című feldolgozása volt. De ebbe a sorba illik bele a nevezetes Lerner - Loewe musical 1967-es szélesvásznú Camelot verziója, melynek tv változatát az HBO 1982-ben Richard Harris Arthur alakításával tette feledhetetlenné; vagy akár a Mark Twain klasszikusából készült Egy connecticut-i jenki Arthur király udvarában (A Conneticut Yankee in King Arthur's Court) című komédia.

Spielberg is kölcsönzött már a legendából az 1989-es Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones and the Last Crusade) című filmjéhez, melyben Harrison Ford és Sean Connery vezetésével indultak a lovagok a Szent Grál keresésére. 2004-ben Clive Owen bújt Artorius bőrébe, míg a Merlin című, jelenleg is futó BBC-sorozatban fiatalok elevenítik fel a legendát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár