Történelembe rejtik a kínai társadalom kritikáját
2009. szeptember 16. 20:53 MTI
A kínai filmrendezők történelmi köntösbe öltöztetve foglalkoznak a jelen társadalmi problémáival, mivel így elkerülhetik a cenzúrát - jelentette ki He Ping filmrendező a Torontói Filmfesztiválon, amelynek műsorán Maj tien (Mai tian; Búza) című munkájával szerepelt.
Korábban
He Ping eposza az otthon maradt asszonyokról szól, akik nyugalmuk megőrzéséért töretlenül hisznek a hazugságban, hogy férjeik és fiaik valaha visszatérnek a háborúból. A rendező két és fél évszázad történelmét felölelő szatíráját a Csin (Qin)-dinasztia felemelkedésére, Kína egyesítésének idejére tette. A jelenbe helyezve is működött volna a történet - állította. "De ha az ember egy kritikát megfogalmazó sztorit a kortárs Kínába helyez, vékony jégre téved. Lehet, hogy munkája át sem megy a cenzúrán" - mutatott rá.
Tien Csuang Csuang (Tian Zhuang Zhuang) filmje, a japán novellából született Lang cai csi (Lang zaji ji; A harcos és a farkas), ugyancsak a Kína egyesítése (i.e. 221) előtti háborús időket idézi. Lu Csuan (Lu Chuan) pedig a japánok 80 évvel ezelőtti nancsingi mészárlását választotta City of Life and Death (Az élet és halál városa) című drámája témájául. A két alkotás szintén a kanadai fesztivál programjában mutatkozott be a héten.
Lu elmondta, hogy halálos fenyegetést is kapott már, mivel filmjében nem szörnyetegekként, hanem olyan hétköznapi emberekként ábrázolta a japán katonákat, akiket magába szippantott a háború pokla. Hozzátette: azért választotta ezt a szemléletmódot, hogy bemutassa az igazságot, és ellensúlyozza az egyoldalúságot, amivel korábban a témát kezelték Kínában.
He Ping óvatosan vont határvonalat a kínai társadalom és a kínai kommunista rendszer bírálata közé. "Az utóbbi időben Kína sokat fejlődött, de azért még sok igazságra nem derült fény. A kínaiak sokkal boldogabbak, mint történelmük során valaha is, de még mindig hazugságban élnek" - fogalmazott. A szénbányák tragikus baleseteivel és a mérgező tejporral példálózva rámutatott, hogy ezek az esetek csak akkor kerültek napvilágra, mikor kirobbant a botrány, s - mint mondta - a titkolózás csak növelte a félelmet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.