Videó, amit az Akropolisz Múzeum is cenzúrázott

A videót helyreállítják, miután készítője, a híres francia-görög filmrendező Costa-Gavras nyilvánvalóvá tette: a filmbeli jelenettel nem azt akarta sugallni, hogy keresztény papok okolhatók a Parthenón lerombolásáért - jelentette be Dimitrisz Pantermalisz, a múzeum igazgatója. "E pontosítás nyomán, amelyet a múzeum elfogad..., az információs filmet ismét játszani fogjuk" - tette hozzá kedden kiadott közleményében.



A Helsinki Monitor nevű emberi jogi szervezet görögországi részlege (GHM) a hét elején bírósági beadványban követelte a múzeumtól, hogy állítsa vissza eredeti formájába a híres francia filmes művét. A Parthenón szobrainak elrablását bemutató rövid jelenet az egyik bizonyítéka annak, miként alakult át az ősi pogány templom kereszténységet hirdető bazilikává még az i. sz. 4. században - mutatott rá a GHM.

Az Akropolisz Múzeum először cáfolta, hogy cenzúrázta volna a videót, mondván, a kivágás célja "a félreértések elkerülése" volt, hiszen az athéni Parthenón templommá alakításának körülményei nem teljesen ismertek. A görög Mega televízióban Costa-Gavras az egyházat okolta a cenzúráért. "Az egyház mindig megtagadta a valóságot, hogy megvédhesse a saját dogmáit. Azt hittem, hogy Görögország már lerázta magáról az ilyenfajta kicsinyességeket" - fogalmazott.

Az athéni Akropoliszon álló, Athéné Parthenosznak emelt templom 2500 éves története során már számos szerencsétlen eseményt megélt, ám az antik szobrok elrablásának epizódja a kevésbé ismertek közé tartozik a görögök körében. A márványtemplomot súlyos károk érték a velenceiek 1687-es ostroma idején, és a hiányzó szobrok jelentős részét még a 19. század elején szállították el Londonba, az ismert brit diplomata, Lord Elgin utasítására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait