Amerika tíz legdurvább háborús üzenete a Fülöp-szigetektől Irakig

A reklámguruk és a civilizációs küldetéstudat

Susan A. Brewer a Wisconsin-Stevens Point Egyetem történésze új könyvében (Why America Fights: Patriotism and War Propaganda from the Philippines to Iraq) a Donald Rumsfeld által az észlelés vezetésének (perception management) elkeresztelt amerikai háborús prograndatevékenységről szól. A szerző szerint a propaganda csak meggyőzni akar, az észlelés menedzsment eszközrendszere viszont szofisztikált vizuális effektek és jól felépített szöveges üzenetek segítségével épp azt mutatja be a tömegeknek, amit a hatalomnak érdekében áll valóságként elfogadtatni.

Az elnökök személyes üzeneteikben azzal szereztek háborús politikájuknak látványos támogatottságot, hogy éppen azt adták, amit az amerikaiaknak magukról látni szerettek volna: érzelmileg erős, könnyen érthető üzenetekkel tettek fogyaszthatóvá a valóságban összetett nemzetközi válságokat és a közvélemény számára tény és fikció meggyőző kevercseként tudták eladni a háborút. Mégpedig éppen arra a közhangulatra reflektálva, amit a közvélemény a kutatások szerint aktuálisan el szeretett hinni magáról.



Az amerikai impériumot megalapozó McKinley elnök nyers erővel, de a közvélemény nyomására hivatkozva annektálta a Fülöp-szigeteket és Hawaiit, protektorátus alá vette Kubát és Puerto Ricot, hatalma alá vonta a csendes-óceáni szigeteket (Midway, Guam, Wake, Samoa). A Fülöp-szigetek gyarmati sorban való megtartását azzal az amerikai küldetéstudattal igyekezett megalapozni, hogy nagyhatalmilag „tanítsa, fölemelje, civilizálja és keresztény hitre térítse a filippínókat".

A világháborús elnökök már a legprofibb reklámgurukkal dolgoztatták ki háborús ideológiájuk legitimálásának eszközeit: Wilson az első világháborút a George Creel vezetésével működtetett Committee on Public Information segítségével nyerte meg - a reklámszakember Creel úgy tartotta, ez volt a világ legnagyobb kaladja. Roosevelt a második világháború során az Office of War Information propaganda hivataltól rendelte meg Az igazság stratégiája című dokumentumot, s ebben a japán katonákat kiálló fogú vadaknak (buck-toothed savages) nevezte.



A koreai háború során a Truman adminisztráció minden eszközzel igyekezett körülírni a jó és rossz ázsiaiak közötti különbséget, miközben a konfliktust a szabad világ és a kommunizmus globális harcaként állította be. A vietnami háború fiaskójából tanulva a Bush irányította Fehér Házban ötlötték ki az iraki háborúra a megelőző csapás koncepciót és gyakorlatilag ugyanazzal a civilizációs küldetéstudattal álltak elő mint a spanyol-amerikai háborúban McKinley.

A tíz leghatásosabb üzenet pedig a következő oldalon következik!

1. A reklámguruk és a civilizációs küldetéstudat
2. A tíz leghatásosabb háborús üzenet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején