Volt egyszer egy kibuc Budapesten

A szervezet elsődleges célja az érdekvédelem volt, ugyanis a céhek nem vettek fel zsidókat tagjaik közé. A zsidó kézműveseknek így egy ernyőszervezetre volt szüksége, ami képzést is nyújt a fiatalok számára. Az Egyesületet Kossuth és Battyhány támogatásával felvették az országos ipartestületek közé, és megindították a szakemberképzést. Később, 1862-től a földműveseket és kertészeket is képeztek.

A kibuc valójában a MIKÉFE 1908-ban alapított bentlakásos kertészképző telepe volt a Keresztúri út 130-134-ben. Körülbelül kilencven holdon történt a gazdálkodás: virág- és konyhakertészet, szőlészet, faiskola, üvegházak, szántóföldi mezőgazdaság, tehenészet, méhészet, baromfitenyésztés. Az elsődleges tevékenység a virágtermesztés volt, a telep a húszas években az ország legjelentősebb virágkertészetévé vált, és a legelegánsabb fővárosi virágboltoknak lett a beszállítója. Imaterem is volt itt, ahol péntek este és nagyünnepekkor tartottak imát.

A visszaemlékezések szerint a telep tényleg a korai kibucok elvei szerint működött: bentlakásos képzés, közös kassza, a növendékeknek külön férfi és női dormitóriumok, mezőgazdasági tevékenység, a diákoknak közös konyha és étkezde, ahol a termesztett termékeket használták fel.

A közös pénz használatáról gyűléseken döntöttek. Így történhetett meg az az eset, hogy néhány fiú prostituáltakra kért pénzt, mivel „jogunk van a szexuális élethez, de az itteni lányokkal azt nem lehet…” Nem jártak sikerrel, javaslatukat elvetették. Több visszaemlékezés utal arra, hogy a képzés már a huszas-harmincas években gyakorlatilag előkészítő volt az alijára, és valószínűleg ennek az elvnek a része lehetett a kibucként való működés.

A MIKÉFE, sok más zsidó kezdeményezéshez hasonlóan, gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el. A telep a nyilas uralom alatt teljesen elpusztult. Az Egylet tagjai egy része a Soá alatt halt meg, másik része valószínűleg alijázott, és Izrael megalapításában és mezőgazdasági fellendítésében vett részt. A kommunista diktatúra 1949-ben végleg feloszlatta az Egyletet.

Egy MIKÉFE Baráti Kör (a Magyar Zsidó Kongresszus tagjaként) ma is létezik, és ma is élő tagokat csoportosít.

További részletek a Judapest cikkében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
• Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
• Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
• Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
• A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
• Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
• A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
• A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
• Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé