Mégis bocsánatot kérhetnek az árulóként elítélt németektől

A második világháború végén a Wehrmacht katonái közül közel 30 ezret végeztek ki különböző bűncselekmények, így például dezertálás vagy kémkedés miatt. Közülük 16 ezret a hadseregben folyó általános tisztogatás keretében felakasztottak, lelőttek vagy lefejeztek. Míg a nagy többségtől, így a dezertőröktől egy 2002-es törvénnyel kértek bocsánatot, a többiek továbbra is bűnözőnek minősülnek. A katonák hozzátartozói elégedettek a mostani döntéssel.

A német parlament számára azonban nem volt egyszerű a kérdés, és több politikus is ellene volt a hasonló lépéseknek, mondván egyesek megérdemelték a halált, hiszen a háború idején elárulták hazájukat. A parlament azonban végül mégis a bocsánatkérés mellett döntött, és a tervek szerint augusztus elején szavazhatnak majd a kérdésről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?