Példát mutat Európa legrégebbi uradalmi birtoka

Az Európa legrégebbi uradalmi birtokáról átfogó képet adó tárlat megnyitóján Kun Mihály, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a Ménesbirtok 225 éves múltra tekint vissza, bővelkedik olyan tárgyi emlékekben és hagyományokban, amelyekből a magyar mezőgazdaság is profitálni tudott. Hozzátette: napjainkban pozitív példákra, optimista világképre van szükség, s Mezőhegyes remek példa erre, hiszen többször is talpra kellett állnia a történelem folyamán, a többi között a második világháborút követően vagy az 1990-es évek elején.

A Ménesbirtok életre hívásának történelmi előzményére hívta fel a figyelmet Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Mint felidézte, 1740 és 1763 között, az osztrák örökösödési, majd a hétéves háború miatt a monarchia lóállománya csökkent, minőségében pedig leromlott, ez tette szükségessé a lótenyésztést. Minden ország, minden ágazat akkor tud fenn maradni, ha a múlt lerakott értékeit fel tudja mutatni, ha ismeri a gyökereit - tette hozzá.



A május 23-ig látogatható tárlaton az érdeklődők tablókon olvashatnak egyebek mellett a cég történetéről, az állattenyésztés részleteiről, a vadászat és erdészet hagyományairól, az aratás és a szántás mozzanatai fotográfiákon elevenednek meg. A tenyésztett lófajokat és egyéb állatokat szobrokon és festményeken láthatják a látogatók, de a versenyeken szerzett díjak, kupák és érmek mellett lószerszámok, mezőgazdasági eszközök és puskák is színesítik a kiállítás anyagát.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok jogelődje, az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Európa legöregebb állami birtoka volt, amelyet II. József alapított, elsősorban a császári hadsereg remondával (lóutánpótlással) való ellátására. A katonai ménes irányítása Csekonics József kapitány feladata volt, aki 20 év munkájával építette fel Mezőhegyest, lovat és vágóállatot szállított a hadseregnek. Ekkoriban tenyészették ki a nóniusz, a gidrán és a mezőhegyesi félvér lófajtákat is.

A fejlődés egészen a második világháborúig töretlen volt, akkor azonban súlyos veszteségek érték a birtokot. A talpra állás időszaka a 60-as évekig tartott. 2004-ben a birtokot privatizálták, de a határozat szerint a hagyományőrző tevékenységnek állami kézben kell maradnia. A hagyományos lótenyésztés folytatása a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. feladata lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe