Útburkolattá válhatnak a legősibb kínai írásos emlékek

Az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj Autonóm Területen található Tamajti (Damaidi) település közelében 1988-ban fedezték fel azokat a sziklavéséseket, amelyek a paleográfusok szerint akár 20-30 ezer évvel ezelőtt készülhettek. A 15 négyzetkilométeres sivatagos területen mintegy 3000 csoportban feltárt, több mint 8000 egyedi, sziklába vésett alakzat az óvatosabb becslések szerint is legalább 7-8 ezer éves lehet. Cso Hszing-hua (Zhou Xinghua), az autonóm terület múzeumának egykori munkatársa szerint a vésetek az ott élt ősi társadalom mindennapi életébe engednek betekintést.

A feliratok többsége azonban az időjárás viszontagságai, a szél és a víz okozta erózió, illetve az emberek pusztító tevékenysége miatt jelentős károkat szenvedett. Ninghszia-Huj és Belső-Mongólia határvidékén található rajzok közül számtalan az emberi tevékenységek miatt veszett el, mert az útépítésekhez a helyi lakosság a sziklákból robbantja ki a szükséges alapanyagot. Akadnak olyan "kőfejtők" is, akik kivágják a feliratokat a sziklából, majd autóval elhordják azokat.

"A néhány évvel ezelőtt még tisztán kivehető ábrákon mára már repedések és a pusztítás nyomai láthatók" - magyarázta Cso, hozzátéve, hogy a véseteken a vandalizmus jelentős károkat okozott. "Az emberek gyűjtőszenvedélye és a természet kizsákmányolása mellett a leletek védelmének hiánya együttesen járul hozzá az ősi feliratok megsemmisüléséhez". A régészek szerint a leletek védelmét csak egy erre a célra felállított szervezet oldhatná meg. A könnyebben áthelyezhető kisebb véseteket múzeumokban, a nagyobb sziklákat pedig a helyszínen kellene megvédeni.

Kínában található a világon a legtöbb, illetve legrégibb sziklavéset, amelyek - bár elszórtan - az ország 34 tartományából mintegy 20-ban fedezhetők fel, javarészük mégis az északi területeken maradt fenn. A kutatók korábban a kínai írás legősibb emlékének az i.e. 14-11. században keletkezett jóslócsont-feliratokat tekintették. Ezek az írásjegyek már annyira eltérnek a ma használatos változattól, hogy csak az avatott szemek képesek felismerni azokat.

A szakértők szerint a túlnyomó többségében még képjelekből álló tamajti-véseteken már egy kialakulóban lévő ősi írás alapelemei is megtalálhatók. A különálló képek között legkevesebb 1500 hieroglifát fedeztek fel, amelyeknek mindössze csak a töredékét sikerült megfejteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére