Elfajzott művészet Rostockban
2009. március 5. 15:52 MTI
A nácik által "elfajzottnak" nevezett művészetet bemutató kiállítás nyílt szerdán a rostocki kultúrtörténeti múzeumban; a május végéig látható tárlat több mint 30 olyan Németországban élt művész - köztük a magyar Reiner Imre - festményeit, grafikáit vonultatja fel, akiknek munkáit a nemzetiszocialisták az "árja" kultúra jegyében "elfajzott" alkotásoknak tartották.
Korábban
A múzeum igazgatója szerint egyedülálló kiállításról van szó, amely a legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény Németországban. A nácik a harmincas, illetve a negyvenes években "elfajzottnak" bélyegezték meg azokat a művészeti alkotásokat, amelyek esztétikájukat tekintve nem illettek a nemzetiszocialisták által propagált "emberképbe".
A náci időkben mindenekelőtt a súlyos betegségekben szenvedő, illetve nyomorék embereket bélyegezték "elfajzottaknak", később azonban mindezt kivetítették a kultúrára is, ezzel minősítve az általuk "dekadensnek" tartott művészet kisebbrendűségét. Elsősorban a német expresszionizmus képviselőit illették ezzel a jelzővel, akiknek absztrakt ábrázolásai gyökeresen ellentétesek voltak az "erős" ember náci ideáljával.
A fasiszta kulturális "rendészet" célkeresztjében volt egyebek között a német expresszionizmus kezdetét jelentő, Die Brücke nevű drezdai művészeti közösség, olyan kiemelkedő művészekkel, mint Ernst Ludwig Kirchner, Erich Heckle, Max Pechstein és Emil Nolde. Ugyancsak "fő ellenségnek" számított a weimari köztársaság idejében létrejött Bauhaus-iskola, amelynek képviselői, illetve alkotásaik szintén a nácik dühét váltották ki, képeiket pedig "zsidónak" és "bolsevistának" bélyegezték.
Az "elfajzottnak" nevezett kulturális alkotásokat a nácik előbb a múzeumokban igyekeztek elcsúfítani, majd később szétzúzni vagy pedig pótlólagos devizabevételek fejében külföldön értékesíteni. Magukra a művészekre pedig megtorlás, egyebek között alkotási vagy kiállítási tilalom, többükre pedig börtön vagy koncentrációs tábor várt.
Az erdélyi Temes megyében 1900-ban született festő, fametsző és betűtervező Reiner Imre Frankfurtban tanult, majd a stuttgarti Állami Akadémián a neves német könyvművész, Ernst Schneidler tanítványa lett. Első kiállítása 22 éves korában volt. 1923 és 1925 között az Egyesült Államokban élt, majd visszatért Stuttgartba, ahol több jelentős illusztrációja jelent meg és számos kiállítása volt. 1987-ben Svájcban hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.