A békés életet kedvelték a vikingek

Az akadémikusok szerint a máig élő, sztereotípiákra épülő kép nagyon káros, ezért szeretnék, ha a tinédzserek az új elmélet befogadásával jobban megismernék a vikingek társadalmi és kulturális hatását. Szerintük ugyanis az északi felfedezők nem voltak a harc és az italozás megszállottjai, épp ellenkezőleg: egy főként békés népről beszélünk, akiket a legtöbben a túlzott higiénia miatt kritizáltak. Így tett a 11. századi angol krónikás, John of Wallingford is, akinek az volt a legnagyobb problémája, hogy a vikingek hetente fürdenek, és még gyakrabban váltanak ruhát.

Az egyetem angolszász, északi és kelta tanszéke ezért egy kiadványt is készített, amely bemutatja: félremagyarázták a vikingek történelmét. A munka szerint ez már az alapoknál kezdődik: a viking harcosok ugyanis soha nem viseltek szarvakkal vagy szárnyakkal díszített sisakokat, sőt mindig a legutolsó divat szerint öltöztek, és gondosan ügyeltek megjelenésükre. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben legtöbbjüknek nem volt hosszú haja, és csimbókos szakálla sem.

A hajósok igazi divatdiktátorok voltak: a velük találkozók legtöbbször öltözékük alapján ismerték fel őket - áll az egyetem kiadványában. Egy 10. századi perzsa utazó a varégok nadrágjait is istenítette, mert szerinte azok díszítése sokban hasonlít az arab mintákra.

„A köztudatban élő viking-kép teljesen hamis, ugyanis bár harcoltak, és italoztak is, illetve egyeseket fegyverekkel temettek el, a többség békés életet élt, és idejük javát földműveléssel, építkezésekkel írással töltötték" – áll a könyvben. Ezt támasztja alá az Angolszász Krónika, amelyben a 9-12. századi eseményeket jegyezték fel, és ahonnan azt is megtudhatjuk, hogy "az élet egyáltalán nem volt olyan erőszakos, ahogy azt néha hinni szeretnénk". A szakértők ezért szeretnék, ha ez a viking-kép jelenne meg a tankönyvekben is. Ez különösen fontos a családkutatási láz korában, ahol szép lassan kiderült, hogy nagyon sok angolnak vannak viking felmenői - mondta el Dr. Elizabeth Rowe, a korszak szakértője.

A vikingekről alkotott képet a régészet is árnyalja: a kutatók szerint a köztudatban élő harcosok Wagner operáinak és a filmgyártás születésének köszönhetőek, és a valósággal köszönőviszonyban sincsenek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait