Atomcsapás utáni dilemma a BBC-től
2008. október 9. 14:55 The Independent
A brit Nemzeti Levéltárban a titkosítás alól frissen feloldott dokumentumok hátborzongató részlettel gazdagítják a közszolgálati rádiózással kapcsolatos ismereteinket: azokból ugyanis az atomtámadás után sugárzásra kerülő nyilatkozat mellett egy parázs vita is kiolvasható.
Korábban
"Itt a háborús adószolgálat. Az országot atomtámadás érte. Az áldozatok száma, és a károk mértéke még nem ismert. Hallgassák ezt a hullámhosszt, maradjanak otthon és nyugodjanak meg. A radioaktív csapadék sokkal veszélyesebb, ha valakit a szabadban ér. A tetők és a falak megfelelő védelmet nyújtanak". A szöveg ezután a szükséges tartalékokról szól, majd arról, hogy legalább két hétig senki ne menjen a szabadba, a végén pedig arra figyelmeztetnek, hogy a hallgatók zárják el a rádiót, hogy kíméljék az elemeket.
Ezeket a mondatokat olvasták volna be élő adásban, ha atomcsapásra került volna sor a szigetországban - derül ki a dokumentumokból. Az irathalmaz legfélelmetesebb részletei ennek ellenére nem a nyilatkozattal, hanem az azt beolvasó személy kilétével kapcsolatosak: úgy tűnik, mintha a kormányzat sokkal nagyobb gondot szentelt volna a szöveget felolvasó rádiós megtalálásának, mint a támadás után megmaradt lakosság védelmének.
Az idősebb vezetők szerint egy olyan, már ismert hangot kell találni, akit mindenki ismer és szeret, és éppen ezért megnyugtató hatású - a nyilatkozatot pont ezért már bármilyen hasonló esemény előtt rögzíteni kell. Egy elkapkodott, és ideges műsorvezető hatásai kiszámíthatatlanok lennének - írták.
Az ügy azonban nem volt ilyen egyszerű, hiszen a BBC ezen idős, megszokott és bejáratott alkalmazottjának a megfelelő biztonsági jogosítványokkal és hozzáférésekkel kellett rendelkezni. Ez viszont csak egy embernek volt meg, méghozzá az addigra visszavonult, szinte teljesen ismeretlen Hugh Searightnak. Az akkori műsorvezetők krémjét (Angela Rippon, Michael Parkinson, Frank Bough vagy Richard Baker) ezért ekkor villámgyorsan vizsgálat alá vonták, hogy megfelelőek-e a szerepre. Az ezzel kapcsolatos vita közel két évig, 1974 végéig tartott - áll az iratokban.
Az végül nem derül ki, hogy kire esett a választás, de a kérdés szakértői szerint az atomháborús készülődések tovább folytak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Tudta-e, hogy...?
- 10 érdekesség a bankrablások történelméből
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap