A brit kormányzat eltitkolta volna a szuezi válságot

Az 1956-os, magyar forradalom kimenetét is befolyásoló szuezi krízisről készített feljegyzésekből kiderül: az angolok a legszívesebben a közvélemény kizárásával, spontánnak feltüntetett, ám komoly stratégiai üléseken előkészített katonai akcióban rohanták volna le Egyiptomot. A korábbi dokumentumokból már megtudhattuk, hogy Eden októberben titokban arról tárgyalt a franciákkal: "békefenntartóként" minként tudnák minél gyorsabban megszállni a térséget.

Izrael október 29-i inváziója után aztán a britek és franciák a november 5-ről 6-ára virradó éjszakán együttesen léptek partra Egyiptomban. A kaland azonban megaláztatással zárult: az Egyesült Államok, az ENSZ és a Szovjetunió közös nyomására ugyanis mindkét nagyhatalom csapatainak vissza kellett vonulni. Nem meglepő hát, hogy Eden a képviselőházban letagadta, hogy bármilyen tárgyalásra sor került volna a franciákkal, és arra a kérdésre is nemmel válaszolt, hogy tudott-e Izrael tervezett akciójáról.

A most bemutatott feljegyzések azonban azt bizonyítják, hogy a kormányzat kezdettől tudott az izraeli tervekről, és bár kezdetben ellenezték azt, mégis a katonai támogatásról döntöttek. A Nemzeti Levéltárban kutathatóvá tett dokumentumok elárulják: október 23-án Eden aggódva jelezte, miszerint Izraelnek kétségei vannak az akcióval kapcsolatban, és a britek legkorábban csak egy héttel később tudnának csak beavatkozni.

Eden aztán kikerült a képből: november 20-án idegi fáradtság miatt gyógykezelésre utazott, és a feljegyzések szerint a miniszterek ekkor nyíltan megvitatták, hogy mit tegyenek az Izraellel fenntartott kapcsolat eltitkolása ügyében. A vita során szinte mindenki azt állította: felesleges foglalkozni a problémával, hiszen senkinek nem lehet bizonyítéka a konspirációra. Érdekes, hogy ekkor is szóba került az a furcsa terv, amelynek keretében a franciák és az angolok közös államalakulatot hozhattak volna létre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban