A brit kormányzat eltitkolta volna a szuezi válságot

Az 1956-os, magyar forradalom kimenetét is befolyásoló szuezi krízisről készített feljegyzésekből kiderül: az angolok a legszívesebben a közvélemény kizárásával, spontánnak feltüntetett, ám komoly stratégiai üléseken előkészített katonai akcióban rohanták volna le Egyiptomot. A korábbi dokumentumokból már megtudhattuk, hogy Eden októberben titokban arról tárgyalt a franciákkal: "békefenntartóként" minként tudnák minél gyorsabban megszállni a térséget.

Izrael október 29-i inváziója után aztán a britek és franciák a november 5-ről 6-ára virradó éjszakán együttesen léptek partra Egyiptomban. A kaland azonban megaláztatással zárult: az Egyesült Államok, az ENSZ és a Szovjetunió közös nyomására ugyanis mindkét nagyhatalom csapatainak vissza kellett vonulni. Nem meglepő hát, hogy Eden a képviselőházban letagadta, hogy bármilyen tárgyalásra sor került volna a franciákkal, és arra a kérdésre is nemmel válaszolt, hogy tudott-e Izrael tervezett akciójáról.

A most bemutatott feljegyzések azonban azt bizonyítják, hogy a kormányzat kezdettől tudott az izraeli tervekről, és bár kezdetben ellenezték azt, mégis a katonai támogatásról döntöttek. A Nemzeti Levéltárban kutathatóvá tett dokumentumok elárulják: október 23-án Eden aggódva jelezte, miszerint Izraelnek kétségei vannak az akcióval kapcsolatban, és a britek legkorábban csak egy héttel később tudnának csak beavatkozni.

Eden aztán kikerült a képből: november 20-án idegi fáradtság miatt gyógykezelésre utazott, és a feljegyzések szerint a miniszterek ekkor nyíltan megvitatták, hogy mit tegyenek az Izraellel fenntartott kapcsolat eltitkolása ügyében. A vita során szinte mindenki azt állította: felesleges foglalkozni a problémával, hiszen senkinek nem lehet bizonyítéka a konspirációra. Érdekes, hogy ekkor is szóba került az a furcsa terv, amelynek keretében a franciák és az angolok közös államalakulatot hozhattak volna létre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
• Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
• Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?