Már készülnek Janus Pannonius újratemetésére

Fazekas Orsolya beszámolt arról, hogy a baranyai régészeti múzeum hamarosan kiadja az egykori pécsi püspök csontjait, melyek horganyzott rézlemezekkel díszített fakoporsóba kerülnek. Készül a költő síremléke is, az alkotás Rétfalvi Sándor szobrászművész munkáját dicséri majd. A püspökség a napokban adja postára a meghívókat, az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendéget várnak, köztük Hiller István oktatási és kulturális minisztert.

A kommunikációs referens elmondta, hogy Janus Pannoniust a pécsi székesegyház altemplomában Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyugalomra. A temetést emlékkonferencia és püspöki szentmise előzi meg, de már egy nappal korábban bárki leróhatja kegyeletét a bazilikában felállított ravatal előtt. Fazekas Orsolya az eseményhez kapcsolódó rendezvényekkel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága mandulafát ültet a költő tiszteletére, és több vele, illetve a korával kapcsolatos kiállítás is nyílik Pécsett.

Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A fűtés felújításához az altemplom nyugati fala mellett egy árkot ástak: ekkor találtak nyolc csontvázat, melyek között volt jelölés nélküli, volt falazott kriptában elhelyezett és előbukkant egy olyan sír is, amely nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el. Ez a hely az egyházi vezetőket illette meg.

A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg. Ezért úgy döntött, az újratemetés kijár a magyar irodalom és a római katolikus egyház e neves személyiségének, s méltó nyitánya lehet a fennállásának ezredik évfordulójára készülő Pécsi Egyházmegye jövő évi ünnepi rendezvénysorozatának.

A kutatók a csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel. Ez azért is jelentős, mert Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi püspököt küldte II. Pálhoz megválasztását üdvözlendő. Kárpáti Gábor régész korábban az MTI-nek elmondta, hogy ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva azonban kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János egész köre úgy érezte, hogy politikai elképzelésük csődbe jutott, a király elárulta a Hunyadi-hagyományt.

Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására. Mátyás azonban résen volt, rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1972. március 15-én elhagyta Pécset, és Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott, és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt. Janus Pannoniust ott temették el egy Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt megillető tisztességes temetését el nem rendelte.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján azonosították az antropológusok a sírban talált maradványokat, a régész úgy válaszolt: a csont alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegségek, amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfelelt annak, amit Janus önmagáról írt. A sír helye, a kátránynyomok, a pápai bulla, valamint az antropológusok - Marcsik Antónia és K. Zoffman Zsuzsa - szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus Pannonius nyughelyére bukkantak - összegezte Kárpáti Gábor. "Ha ez nem Janus, akkor száz százalékos hasonmása, (...) egy mostani gyilkossági ügyben ezek alapján a közvetett bizonyítékok alapján azonosítani lehetne" - fogalmazott.

Janus Pannonius 1434-ben született valószínűleg a Dráva menti Csezmice községben. Kisnemesi származású özvegy anyja költséges külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra bízta. 1447-ben a magyar humanizmus atyja, Pier Paolo Vergerio tanácsára Janus Guarino da Verona ferrarai magániskolájába került, a koraérett gyermekben gyorsan kibontakozott a költői tehetség. 1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett, tanulmányai befejeztével pedig itáliai útra indult. Mikor Hunyadi Mátyás a magyar trónra került, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba: a királyné kancellárja, majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett. Mátyás hamarosan pécsi püspökké nevezte ki.

Élete nagy részét betöltötte a politika, de nem hagyta abba az írást sem. Leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott. Legjelentősebb alkotásai: Pannónia dicsérete, Mikor a táborban megbetegedett, Egy dunántúli mandulafáról, Mars istenhez békességért, Saját lelkéhez, Búcsú váradtól és Galeotto Marzióhoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás