A hun múltat kutatják a Góbi sivatagban
2008. augusztus 26. 11:05 Obrusánszky Borbála
A Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az amerikai Smithsonian Intézet közös régészeti expedíciót indított Dundgobi megyében.
Korábban
A `Régészeti kutatások a Góbi térségben` projekt célja, hogy megállapítsák az életmódbeli, kulturális és történeti különbségeket a mongol vidéken, ugyanis a helyi hagyományokból tudjuk, hogy az erdős vidék harcias vitézei miatt közismert, míg a Góbiban élők szellemi fölényükkel dicsekednek. A projektet hat évre tervezték, és ez alatt eddig közel 3000 emléket találtak a térségben, a Baga Gazrin Csuluunak nevezett különleges sziklaképződmények között, amely kedvelt telephelye lehetett a régi sztyeppei népeknek. Ezek között van 34 mongol kori sír (13-14. század), 50 hun kori sír és 30 emlékkő.
A kutatók fontosnak tartják feltárni, hogy miként változott meg a különböző történeti korokban a Góbi éghajlata, hiszen a számtalan történeti, régészeti és kultikus emlék azt jelzi, hogy nem volt mindig száraz és gyéren lakott vidék. A témával korábban néhány mongol régész - köztük Zagd Batszajhan - is foglalkozott, aki magyarul is megjelent monográfiájában felsorolta azokat a korokat, amikor a Góbi alkalmas volt a megtelepedésre, sőt éppen a hun korban városok, erődök is épültek.
A Góbiban élők egyik kedvenc legendája szerint egyszer régen Kelet-Góbi birkózóbajnoka megöregedett, és nem talált magának utódot, ezért elvitte birkózómezét a közeli szent kőhalomhoz, és feláldozta. Az egyik, közelben élő nemes meghallotta, és megkérdezte a bajnoktól, hogy miért cselekedett így. A bajnok így válaszolt: "A mi vidékünkre nem erős emberek, hanem tudós emberek kellenek." A legenda valóságalapja az, hogy ezen a tájon élő emberek nem harcosok, hanem kereskedők, tudósok és művészek voltak.
A terület a egészen a máig megőrizte kulturális vezető szerepét. A virágzó egyházi kultúra mellett a 19. század első felében a Kelet-Góbi Hamar kolostorában Szaran Höhöö néven megalakult az első állandó, azóta is működő színház, a Ravdzsalin névre hallgató első múzeum, amelyet a vidék híres szülöttje, az irodalmár-egyházfő Dandzan Ravdzsá alapított.
A Góbi peremén az egyedüli harcos nép a tatár törzsszövetség volt, akik ellen a mongolok vérbosszút esküdtek, miután második kánjukat, Ambakajt, a tatárok elfogták és fa szamárra szögezték. A mongolok többször megpróbáltak bosszút állni kánjukért, de ez végül csak Dzsingisz kánnak sikerült, akinek apját szintén tatárok mérgezték meg. A nagykán megsemmisítő vereséget mért a tatárokra, vezetőit kivégeztette, a népet pedig szolgaságba kényszeríttette.
A Góbi területe már évezredek óta fontos kereskedelmi központ lehetett, területén fontos karavánutak, köztük a selyemút vezetett keresztül, melyen a szibériai területre szállították az árukat. A helyiek csak "sárga útnak" emlegették ezt a szakaszt. Az ott élő mongolok bekapcsolódtak a kereskedelembe, sokan híres karavánvezetőkké és kereskedőkké váltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap