Őrült uralkodók

Újragondolták Mongólia régészeti történetét

2007. szeptember 28. 13:00 Obrusánszky Borbála

Szenzációs mű látott napvilágot Mongóliában: a Tudományos Akadémia kiadványa 108 kötetben fogja át a rendszerváltás óta elért tudományos eredményeket.

Az ősi barlangoktól a hun nagyvárosokig

A könyvben szinte minden korszak korábbi történetét átírták, hiszen 1990 után jelentős feltárásokra került sor. A legjelentősebb eredménynek azt tartják, hogy megdőlt az a régi nézet, amely szerint a pusztai népeknél nem volt jellemző a városias életmód. A könyvből kiderül: 1990 óta nemzetközi együttműködések keretei között szinte minden megyében végeztek terepbejárásokat és kezdtek meg ásatásokat. Az oroszok mellett európai - főleg német és francia - régészek, de amerikai kutatók is megjelentek, sőt japán és koreai szakemberek is vizsgálni kezdték a pusztai népek egyik bölcsőjének tartott mongol vidéket.

Dulaan-had sziklarajzok. Dornogobi megye,Mongólia. Pontos feltárása még várat magára

Az elmúlt bő másfél évtized alatt újraírták a mongol neolitikumot, a bronzkorban is érdekes leletek bizonyítják a szkíták fejlett műveltségét. Az egyik mongol szerző, Ulambajar Erdenebat szerint a legnagyobb fejlődés a középkori régészetben ment végbe, hiszen míg a népvándorlás kor iránt mindig is nagy volt az érdeklődés, a mongol birodalom leletei és anyagi kultúrájának feltárását elhanyagolták a hazai szakemberek.

A legkorábbi emlékek
1995-2000 között mongol-orosz-amerikai expedíció végzett kutatásokat a korai leleteiről híres Bajanhongor megyében, és az ott lévő barlangokban, köztük a Cagán agujban 750 ezer éves emberi nyomokat találtak. Ez azt mutatja, hogy Mongólia területén már a legkorábbi őstörténeti korszakoktól éltek emberek. Hasonló eredményre jutottak Dornogobi megye kutatása kapcsán is. Ezekkel megerősítették Roy Andrew Chapman korábbi, 1920-as években megtalált leleteit, miszerint a ma sivatagos táj egykoron kiváló élőhely lehetett az emberek számára. Az expedíció feltárásaiból egy háromkötetes munka is készült angol nyelven, amely teljesen újraírta Mongólia legkorábbi történetét.

Ehhez hasonló feltáratlan bronzkori sírok tucatjai fekszenek Mongóliában. Arhangáj megye, Cecerleg megyeközpont közelében

Szkíták
A ásatásoknak köszönhetően nagy mértékben nőtt a szkítákhoz köthető leletek száma. Eddig körülbelül 500 sírt tártak fel, de a régészek összegyűjtötték az egyéb emlékeket is: ilyenek a híres szarvasos kövek, melyekből eddig 550 darabot számoltak meg. Fellendült a sziklarajzok vizsgálata is, ezzel szintén egy orosz-amerikai-mongol expedíció foglalkozott, akik 2000-ben Bajan Ölgijben hatalmas völgyében tártak fel tízezernél is több ábrázolást. Kiderült, hogy az altaji paziriki-kultúra Mongóliában is hagyott emléket, az eddigi összeírások szerint 120 helyen 600 kisebb és nagyobb sírt tártak fel.

A leletekből az körvonalazódik, hogy a szkíta népesség nemcsak pásztorkodásból élt, hanem életükben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság is. Északnyugaton, Uvsz megyében még 1980-as években bukkantak egy egyedülálló kultúrára, amelyet lelőhelyéről Csandmaninak nevezték el. Az i.e. 7-3. századi lelőhelyen vegyesen éltek mongoloidok és europidok, kurgánokba temetkeztek, és sajátságos kultúrát hoztak létre, amelyet egyelőre önállónak tekintenek a régészek.

Szkíta emlék Belső-Mongóliából. Belső-Mongol Tartományi Múzeum, Höhhot

Hunok
A legnagyobb szenzációt a hun leletek jelentik Mongóliában, amelyből a nemrég bezárt Dzsingisz kán és öröksége kiállításon is ízelítőt kaphattunk. Sajnos a Nemzeti Múzeumban félreérthető hsziungnu felirat nem tette világossá, hogy a hunok régészeti kultúráját csodálhatjuk meg, pedig minden külföldi szakirodalom így említi azokat. Hun sírok egész Mongólia területén előkerültek, 70 helyen 4000 sírról tudnak a régészek, de ezekból eddig alig 400 feltárására került sor. A hun régészeti eredményekről már Zagd Batszajhan: A hun népek története című, 2006-ban magyarul is megjelent művéből tájékozódhattak a magyar olvasók, de abból még fontos részletek - többek között a hun városok kérdése - hiányoztak.

A most kiadott mongol nyelvű könyvben négy nagyobb hun város szerepét tisztázták, ebből kiemelkedik a Töv megyében feltárt Boroo szuurin, amely jelentős kézműipari központ volt, és amelynek fontosságát leginkább a Bajkál-tó melletti Ivolgához lehetne hasonlítani. A leletek alapján úgy tűnik, hogy az itt készített tárgyak kerültek bele a híres Noin ula (Nojon uul) kurgánsírok közé.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!