Kaukázusi gyorstalpaló alánokkal és oszétekkel

Korábban

Árvíz fenyegeti az alánok örökségét

A túszdráma helyszíne: Észak-Oszétia történelme

Penészes archívumot találtak a Kaukázusban

Újraírja a Kreml az orosz történelmet

Az oszétek az indogermán népcsoportba tartoznak, eredetüket tekintve pedig az iráni alán törzsből származnak. Ez a lovas félnomád nép az i.e. 2. században a mai Kazahsztán északi részén, illetve a Kaszpi-tengertől észak-keletre fekvő térségben élt. Az i.sz. 1. században az alánok a Kaukázus északi részén is megtelepedtek, majd elfoglalták a délorosz sztyeppéket. Egy részük csatlakozott a népvándorlás idején nyugatra vonuló germánokhoz és vandálokhoz.

Az alánok Bizáncból érkezett hittérítőktől vették fel a kereszténységet. A kaukázusi régióban maradt oszétek uralkodója, David Szoszlan 1198-ban feleségül vette Tamara grúz királynőt, s a két ország egyesült. Ezt követően azonban hamarosan megkezdődött a középkori grúz birodalom hanyatlása és széthullása.

Az oszétek már jóval korábban, feltehetően a 9-10. században bevándoroltak a mai Dél-Oszétia területére. A 13. században mongolok törtek be a térségbe; az oszéteket visszaszorították a magashegységekbe, és feldúlták Grúziát. Az iszlám vallás a 16. században kezdett teret hódítani az oszét nemesség körében. Ma az oszét népesség kétharmada ortodox keresztény, míg 25-33 százalék szunnita muzulmán.

Az oszét nyelv az indogermán nyelvek iráni csoportjába tartozik. A grúz viszont nem indogermán, hanem kaukázusi nyelv. A szóbeli érintkezésnek köszönhetően az oszét számos szót és hangzót átvett a kaukázusi nyelvekből. A 19. század közepe óta az oszétek bővített cirill ábécét használnak, míg a grúzok az úgynevezett mchedruli írást alkalmazzák, amely szintén nem latin betűs.

Az oszétek 1774-ben csatlakoztak az orosz cári birodalomhoz. A perzsák és az oszmánok harapófogójába került grúz királyság, a hozzá tartozó, ma Dél-Oszétia néven ismert területtel együtt, 1783-ban helyezte magát Moszkva védelme alá. Oroszország 18 évvel később bekebelezte Grúziát.

A grúzok népe számos kaukázusi törzs összeolvadásából jött létre. A 4. században vették föl a kereszténységet, a népesség egy része - így az adzsárok - később áttért az iszlámra. Az országnak a nyugati nyelvekben használatos elnevezése (Georgia, Georgien) Szent Györgyre utal. A grúzok magukat kartveleknek nevezik, ami az ő nyelvükön harcost jelent. A magyar nyelvben elterjedt "grúz" megjelölés orosz eredetű.

A jelenlegi háborús konfliktus harmadik résztvevői az abházok, akik önálló királysága a 7. századtól létezett, a 10. században grúz, a 16. században török uralom alá került. 1810-ben Abházia az Orosz Birodalom protektorátusa lett. 1919-ben kikiáltották a terület autonómiáját, 1921-ben pedig az Abház Szovjet Szocialista Köztársaságot, amely a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság egyenrangú része lett - ezt rögzítette az 1925-ben elfogadott alkotmány. 1931-ben Abházia Grúzián belül autonóm köztársasági státust kapott.

1990. augusztus 25-én a szuhumi parlament szuverenitási nyilatkozatot fogadott el, majd 1992. július 23-án hatályba léptette az 1925-ös alkotmányt, mire válaszul augusztusban bevonult Szuhumiba a Grúz Nemzeti Gárda. A háború 1993 őszére abház győzelemmel, s 1994 májusában aláírt tűzszüneti egyezménnyel zárult. A Független Államok Közösségének felhatalmazása alapján Abháziába orosz békefenntartókat vezényeltek, mellettük az ENSZ csaknem száz katonai megfigyelője tevékenykedik jelenleg is a térségben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták