2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 30
23 találat
[1]

1282. március 30.

Felkelés robban ki Szicíliában

1266-ban Anjou Károly szerezte meg Dél-Itáliát. Szicíliát francia származású hivatalnokok és zsoldosok vették birtokukba, akik önkényesen bántak a lakossággal. A felkelés a húsvét hétfő előtti esti vecsernyén robbant ki, ezért a köztudatban szicíliai vecsernyeként maradt meg az esemény. Az ok többféle magyarázatra vezethető vissza, de mindegyik megegyezik abban, hogy a francia katonák asszonyokat, leányokat erőszakoltak meg. A lázadók több ezer franciát mészároltak le, és az Anjou-uralom véget ért a szigeten. A területet Aragóniai Péter foglalta el. Az eseményeknek Verdi állított emléket operájában.

[2]

1746. március 30.

Megszületett Francisco Goya

Francisco José de y Lucientes Goya Fuendetodos-ban született. Zaragozában kezdte tanulmányait, ahol apja aranyozómester volt. Itáliai utazása után Tiepolo stílusában templomi freskókat festett, majd a madridi gobelingyár festője lett. 1789-tól udvari festő volt, előbb IV. Károly, majd VII. Ferdinánd udvarában. Számos arcképet, csoportportrékat festett a királyi család tagjairól. Legnagyobb sikereit grafikai és rézkarc-sorozataival aratta. Művészetére nagy hatással volt az 1808-as spanyol függetlenségi háború. 1808. május 3. című kompozícióján az e napon végrehajtott kivégzéseket örökítette meg. Ő festette a madridi San Antonio de la Florida templom kupolájának freskóját. Leghíresebb vásznai - A meztelen Maya, A felöltözött Maya - a madridi Pradóban találhatók. Goya műveiből jelentős gyűjteménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is, ahol - a többi között - Leány korsóval és Köszörűs című képeit is őrzik. Bordeaux-ban hunyt el 1828. április 16-án.

[3]

1811. március 30.

Megszületett Robert Bunsen, német fizikus és kémikus

A göttingeni születésű professzor Heidelbergben kiváló kémiai iskolát hozott létre. Igen népszerű tanár volt, főleg kísérleti és analitikai munkával foglalkozott. Megtalálta az arzénmérgezés ellenszerét a frissen kicsapott vasoxid-hidrátban. 1837-ben kezdte egyetlen szerves kémiai vállalkozását, az erősen mérgező arzéntartalmú vegyület, a kakodil vizsgálatával. Ennek során majdnem végzetes arzénmérgezést szenvedett, és egy robbanás során egyik szemére megvakult. A szerves fémvegyületeket tanítványa, Edward Frankland kutatta tovább. Az olvasztókemencékből kibocsátott gázok összetételét vizsgálva Bunsen kimutatta, hogy a hőnek legalább 50-80 százaléka veszendőbe megy. Ez vezette őt a gázok térfogatmérési módszerének kidolgozásához. 1841-ben feltalálta a később róla elnevezett szén-cink galvánelemet. Kifejlesztette az ún. zsírfolt-fotométert. Elsőként állított elő fémes állapotú magnéziumot, tanulmányozta tulajdonságait és lángjának sajátosságait. 1845-ben fejlesztette ki a gázanalízist. Ezzel a tüzelőberendezésekben az égési folyamatot lehet optimalizálni. 1859-ben Gustav Kirchhoffal együtt megfigyelte, hogy minden elem jellemző hullámhosszúságú fényt bocsát ki. Ezzel megalapozták a színképelemzést, amely alapvető módszere lett a Nap és a csillagok tanulmányozásának. Bunsen ennek segítségével fedezte fel a cézium és a rubídium nevű fémeket. Ő találta fel a szűrőszivattyút, a jégkalorimétert és a gőzkalorimétert. Neki tulajdonítják a Bunsen-égő feltalálását is - melyben az éghető gáz még gyulladás előtt, szabályozható módon keveredik a levegővel, s így forróbb láng állítható elő - bár valószínűleg csak kevéssé járult hozzá kifejlesztéséhez. Heidelbergben hunyt el 1899. augusztus 16-án.

[4]

1814. március 30.

A szövetségesek elfoglalják Franciaország fővárosát

I. Napóleon császár minden kétségbeesett erőfeszítése ellenére, hogy a hadiszerencsét saját javára megváltoztassa, a győztes szövetségesek csapatai bevonulnak Párizsba. Egy nappal később a korábbi francia külügyminiszter, Charles Maurice de Talleyrand-Périgord herceg ideiglenes kormányt hoz létre, amely I. Napóleont, a franciák császárát trónfosztottnak nyilvánítja. A szövetségesek franciaországi hadjárata télen kezdődött, amikor a Gebhard Leberecht Blücher von Wahlstatt vezértábornagy vezette porosz, illetve a Karl Philipp Schwarzenberg herceg tábornagy vezette osztrák főseregek Kaubnál és Bázelnél átlépték a Rajnát. Néhány kisebb győztes csata ellenére Napóleon nem tudott döntő győzelmet aratni. Ezzel egy időben a brit hadvezér, Arthur Wellesley (Wellingon hercege) irányítása alatt álló spanyol és brit csapatkötelékek Dél-Franciaországból Párizs irányába haladtak. A szövetséges Poroszország, Ausztria, Oroszország és Nagy-Britannia összesen 350 000 katonájával Napóleon csak 120 000 emberből verbuvált sereget tudott szembeállítani, melyet részben gyerekek és öregek alkottak. Az ellenség túlerejét I. Napóleon katonai-taktikai tehetségével részben ki tudta egyenlíteni. De a győzelemre nem volt esélye.

[5]

1849. március 30.

Görgey veszi át a fővezérséget

Dembinszky után Vetter Antalt nevezték ki fővezérré, aki március közepén, Nagykőrös térségében magyar ellentámadást kísérelt meg. Eredménytelenül. március 30-án Vettert Görgey váltotta fel, s a fiatal fővezér támadásra határozta el magát. A hadszíntér egészét tekintve, a császári erők voltak fölényben. Görgey haditerve azonban `kiegyenlítette` ezt a hátrányt. Egy hadtest Hatvannál állva maradt, s magára vonta Windischgrätz, a cs. kir. fővezér figyelmét. Időközben a három másik hadtest egy délnyugati kerülővel igyekezett az ellenséges fősereg hátába kerülni. Windischgrätz az utolsó pillanatban vonta ki csapatait a gyűrűből, de a magyarok így is három szép győzelemmel (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg) kezdték meg a hadjáratot. A támadás második szakaszában a főváros előtt álló kb. két hadtest lekötötte az ellenséges fősereget, s ezalatt a főoszlop egy északnyugat-délnyugati irányú kerülővel elérte Komáromot, s több győztes ütközetet vívott. Windischgrätzt leváltották. Utána Ludwig Welden táborszernagy kénytelen volt kiüríteni a fővárost, csupán a budai várban hagyott őrséget. Jelačić hadtestét leküldte a Délvidékre, ő maga a főerővel a nyugati határszélre vonult vissza.

[6]

1856. március 30.

Aláírják a párizsi békét

Három évvel a krími háború kitörése után az európai nagyhatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Poroszország, továbbá a szintén hadviselő Szárd-Piemonti Királyság és a Török Birodalom a Szajna menti világvárosban aláírják a cári Oroszországgal a párizsi békét, amely véget vet a krími hadműveleteknek (1853. X. 4/16.). A tárgyalásokon, amelyekbe Poroszországot csak diplomáciai tiltakozása után, utólagosan vonták be, a következő megegyezés született: - Oroszországnak hozzá kell járulnia az ún. pontusi záradékhoz, mely szerint a Fekete-tengert demilitarizálják és semlegessé nyilvánítják; - A Dardanellákról szóló szerződést megerősítik (minden nem török nemzetiségű hadihajónak tilos az áthaladás); - Oroszország elveszíti a Duna deltáját, és Dél-Besszarábiát át kell adnia a moldvai fejelemségnek; - A moldvai és havasalföldi fejedelemségek török vazallusok maradnak; - Garantálják a Török Birodalom területének sérthetetlenségét; - Az európai hatalmak garantálják a török keresztények védelmét. A krími háború befejezése és a párizsi béke az európai államok politikájának megváltozásához vezet. A béke miatt Oroszország szakít Nagy-Britanniával. Oroszország elveszíti eddigi hegemóniáját Kelet-Európában és a Balkánon. A Szent Szövetség politikai rendszere ezzel végérvényesen széthullik (Szent Szövetség: a konzervatív európai hatalmak közötti restaurációs politika a liberalizmus és a szabadságmozgalmak ellen). Nagy-Britannia, amely a Török Birodalom védelmezőjeként lépett fel, külpolitikailag megerősödve kerül ki a krími háborúból. III. Napóleon császár Franciaországa új tényezőként jelenik meg az európai hatalmi politikában, amellyel számolni kell, és amely ismét teljes jogú nagyhatalomnak számít.

[7]

1856. március 30.

A Habsburgok diplomáciai vereséget szenvednek Párizsban

1853-ban - a napóleoni háborúk óta először - konfliktus tört ki az európai hatalmak között. A tét: fenntartsák-e `Európa beteg emberét`, a Török Birodalmat. S ha nem, kit illessen hegemón szerep a Balkánon és a Földközi-tengeren. Oroszország formailag azt követelte, hogy a szultán ismerje el a cár védnöki jogát a Török Birodalom pravoszláv alattvalói felett. A követelés visszautasítása adott alkalmat Oroszország és Törökország fegyveres összeütközésére. Anglia és Franciaország, ahogy 1849-ben is, az európai egyensúly politikáját követte: Törökország integritása mellett foglalt állást. A Krím félszigeten a partra szálló angolok, franciák, piemontiak három évig harcoltak, mígnem a kimerült Oroszország békét kért. Az elhúzódó tárgyalások 1856 márciusában a párizsi béke aláírásával értek véget. A Habsburg-monarchia különös szerepet játszott a krími háborúban. Nagyhatalmi igényei voltak a Balkánon (szerette volna a Duna mentén a szerb, moldvai, havasalföldi területeken befolyását növelni). Mindezt, mint `német állam` akarta érvényre juttatni. A Német Szövetségben azonban Poroszország nem volt hajlandó csatlakozni egy alakuló oroszellenes osztrák-francia-angol szövetséghez. Az osztrák diplomácia vereséget szenvedett, nem kapott aktív támogatást délkelet-európai politikájához, sőt tudomásul kellett vennie, hogy nincs döntő szava többé a Német Szövetségben. Oroszországgal pedig érthetően elromlott a viszonya Piemont csatlakozása a nyugati szövetségesekhez újabb csapást jelentett a Habsburg-hatalom számára, mert mindenki tudta, hogy Piemont a nyugati hatalmak oldalán tett szolgálatait fel fogja használni az olasz nemzeti egység érdekében (tehát Ausztria ellenében). A Habsburgok kénytelenek voltak mind többet gondolni Magyarországra. Eredményként könyvelhették el viszont, hogy megerősítették politikai és gazdasági befolyásukat az általuk 1854 és 1856 között megszállva tartott két román fejedelemségben.

[8]

1867. március 30.

Az USA megveszi Alaszkát

Az Egyesült Államok kormánya 7,2 millió dollárért vásárolta meg Oroszországtól Alaszkát. A másfél millió négyzetkilométernyi területen elsőként a dán Vitus Bering felfedező szállt partra 1741-ben, s az oroszok számára birtokba vette a területet. Mivel a XIX. században a cári flotta már egyre kevésbé volt képes a tengerentúli terület megvédésére, így II. Sándor cár eladta Alaszkát. Az amerikaiak azonban egészen addig elhanyagolták a földet, míg a XIX. század végén aranyat nem találtak, s ez tömeges bevándorlást eredményezett. Ennek hatására Alaszka előbb területi státust kapott, majd 1959-ben az USA 49. állama lett.

[9]

1906. március 30.

Megszületett Gelléri Andor Endre

A budapesti születésű író sokféle munkát végzett, s gyakran volt munkanélküli is. Írói tehetségét Mikes Lajos fedezte fel, 1924-ben Az Est-ben megjelentette Gelléri első novelláját. A két világháború közötti magyar irodalom kiemelkedő tehetségű alkotójává vált. 1934-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki. Nagymosoda című regényét, a látomások és a valóság furcsa ötvözetét, Kosztolányi Dezső tündéri realizmusként jellemezte. Műveinek szereplői a külvárosi szegények, iparosok, csavargók és lumpenproletárok. Írásaiban az elesetteket, a kisembereket örökítette meg. Noha nem volt forradalmár, igen forradalmi hangú társadalomkritikát fogalmazott meg. 1940-től többször volt munkaszolgálatos, a günskircheni koncentrációs tábor felszabadítása után néhány nappal, 1945. május 10-én flekktífuszban halt meg. Műveiből Herskó János Vasvirág címmel készített filmet 1958-ban.

[10]

1920. március 30.

A román csapatok kivonulnak a Tiszántúlról

[11]

1925. március 30.

Meghal Rudolf Steiner osztrák antropozófus

Dornach bei Baselban, 64 éves korában meghal Rudolf Steiner osztrák antropozófus, aki filozófiai és a pedagógiai eszméivel maradandó befolyást fejtett ki. Steiner, aki kezdetben a természettudományokat tanulmányozta, a berlini szakmunkásképző iskolában kifejtett tevékenysége során a Teozófiai Társaság iránt kezdett érdeklődni, ettől azonban 1913-ban elfordult, hogy Dornachban megalapítsa az Antropozófiai Társaságot és a Goetheánumot, a társaság szabadfőiskoláját. Steiner a fokozatos fejlődésből indult ki, és szembefordult az egyoldalú racionalizmussal. Pedagógiai gondolataival, amelyeket a Waldorf-szabadiskolákban váltottak valóra, gyógypedagógiai intézményeivel és a környezetkímélő mezőgazdaságra vonatkozó elképzeléseivel meghatározó példát mutatott.

[12]

1931. március 30.

Megszületett Szokolay Sándor zeneszerző

A kunágotai születésű művész 1950-57-ben a budapesti Zeneművészeti Főiskolán Szabó Ferencnél és Farkas Ferencnél tanult zeneszerzést. 1959-től 1966-ig tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, 1966-94-ig egyetemi tanárként oktatott. 1994-től a Magyar Televízió zenei lektora. Elnöke a Magyar Kodály Társaságnak. 1960-ban Erkel Ferenc-díjat, 1966-ban Kossuth-díjat kapott, 1976-ban érdemes művész, 1986-ban kiváló művész lett. Drámai tehetségét oratóriumok, kórusművek és hangszeres darabok jelzik. 1964-ben mutatták be első operáját, a Garcia Lorca drámája alapján készült Vérnászt. További operái: Hamlet (1968) , Sámson (1973), Ecce Homo (1984), Szávitri (1999). Oratorikus művei: A Tűz márciusa (1958), Karácsonyi pasztorál (1970), Luther-kantáta (1983). Írt több kórusművet, dalokat, versenyműveket, kamarazenét. Öt szerzői lemeze van. 2001-ban megkapta a Corvin-lánc kitüntetést. 2004-ben jelent meg Credo ergo sum! című, Halász Zsuzsával közösen írt könyve.

[13]

1957. március 30.

Budapesten erődemonstrációt tart a Munkásőrség

[14]

1966. március 30.

Franciaország kilép a NATO-ból

[15]

1966. március 30.

Meghal Erwin Piscator színpadi rendező

Ulmban született 1893. december 17-én. Pályáját Münchenben kezdte, mint színész, az I. világháború után színpadot alapított Königsbergben. 1923-ban lett a berlini Central Theater rendezője. A pályája kezdetén kidolgozott expresszionista módszerei végigkísérték művészetét, s hatást gyakoroltak a modern színházi életre. Első nagy sikerét Schiller Haramiák című darabjának színpadra állításával aratta (1926). Újszerű eszközei nagy feltűnést keltettek. 1927-ben nyitotta meg saját színházát, a Theater am Nollendorfplatzot, ahol sorra mutatta be emlékezetes rendezéseit: Tolsztoj: Háború és béke, P. Weiss: A vizsgálat, Hasek: Svejk. Ekkor dolgozta ki a módszerére jellemző technikákat: a jelenetek filmszerű, gyors váltakozását, a többszintű játékteret, a narrátornak az előadásba való beiktatását. 1939-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol színházi iskolát nyitott, dramaturgiát, rendezést, színpadismeretet tanított. Élete utolsó szakaszának nevezetesebb rendezései: Büchner: Danton halála, Sartre: Altona foglyai, Hochhuth: A helytartó.

[16]

1977. március 30.

Meghal Csallány Dezső régész

Apja, Csallány Gábor szentesi muzeológus volt. 1932-ben a szegedi egyetemen államtudományi doktori, 1933-ban Budapesten bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1936-1944 között a szegedi Somogyi-könyvtárat és Városi Múzeumot vezette. 1944-ben bevonult katonai szolgálatra. A II. világháborúban hadifogságba esett, utána, 1949-ben kényszernyugdíjazták. 1954-72 között a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója volt. Közép-Európa avarkori lelőhelyeivel foglalkozott, amelyeknek elkészítette teljes jegyzékét. Feldolgozott és közzé tett több honfoglaláskori leletanyagot is. Ő alapította és szerkesztette a Jósa András Múzeum évkönyvét. Több európai tudományos társaság választotta tagjává, miután megjelent az avar rovásírásról szóló, A gepidák története című munkája. A népvándorlás korának európai hírű kutatója volt. Nyíregyházán hunyt el.

[17]

1979. március 30.

Felavatják a Borsodi Vegyikombinát PVC-III. gyárát

A szocialista táborban és világméretekben is tartotta magát az a vélemény, hogy a Szovjetunió olajtartalékai kimeríthetetlenek. E fikció a magyar népgazdaság tervezői részéről túlméretezett olaj-, illetve vegyi programot indítottak el. Egyes szénbányák bezárása, a Veszprémi Vegyipari Egyetem felépítése, hatalmas vegyi kombinátok kialakítása jelzi a tendencia érvényre jutását. 1975. május 2-án avatták fel - e program keretében - a Tiszai Vegyikombinát olefinművét Leninvárosban (Tiszaújváros). A tervek szerint 6 milliárdos beruházással épült olefinműben kis oktánszámú, ún. vegyi benzinből évente 250 ezer tonna etilént, 125 ezer tonna propilént, 80 ezer tonna műkaucsuk-alapanyagot és 200 ezer tonna piro-benzint kívántak előállítani. Ebből 1975-től 130 ezer tonna etilént, 80 ezer tonna propilént a Szovjetuniónak szántak, amelyért cserébe - azonos értékben - hatféle műanyagot és petrokémiai terméket vártak. Az ország legnagyobb vegyipari beruházása 1979-ben, a Borsodi Vegyikombinát PVC-III. gyárának felavatásával fejeződött be.

[18]

1981. március 30.

Merényletet követnek el Reagan elnök ellen

Reagan amerikai elnököt Washingtonban, szakszervezeti vezetők előtt mondott beszéde után gépkocsijánál revolverből leadott tüdőlövés éri. Szóvivője és két biztonsági embere is megsebesül. Április 11-én Reagan ismét átveszi hivatali teendőit. Január 20-án iktatták be, mint az Egyesült Államok 40. elnökét. A belpolitikában Reagan a gazdaság élénkítésére törekszik, s a kiadások lefaragásával csökkenteni kívánja a költségvetési deficitet. A fegyverkezési kiadások változatlan meghagyásával elsősorban a szociális intézkedések terén óhajt takarékoskodni. A külpolitikában Reagan a Szovjetunió elleni kemény fellépés híve, s ez fokozza a feszültséget az európai szövetségesekkel. Caspar Weinberger amerikai nemzetvédelmi miniszternek az az elképzelése, hogy Európában neutronfegyvereket helyezzenek el, növeli a szkepszist Reagannel szemben.

[19]

1987. március 30.

Rekordáron kel el egy van Gogh-festmény

Csaknem ötvenmillió dolláros rekordáron veszi meg egy londoni árverésen ismeretlen külföldi gyűjtő Vincent van Gogh `Napraforgók` című festményét. A kép 1899-ben keletkezett, s egyike a hét azonos motívumú képnek. A szakma rosszallással fogadja a kifizetett árat, kiváltképpen mert a nagy művészeti múzeumok általában rossz anyagi helyzetüknél fogva egyre inkább képtelenek japán és amerikai magánszemélyekkel szemben további remekműveket megszerezni. November 11-én ezt a rekordot is megdöntik, s New Yorkban átszámítva 90 millió nyugatnémet márkás áron kel el van Gogh "Nőszirmok" című festménye.

[20]

1988. március 30.

Megalakul a FIDESZ

Budapesten 37 fiatal értelmiségi és egyetemista hosszú vita után aláírta a Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz) alapító nyilatkozatát. Ez kimondta, hogy a cél `az új, önálló és független ifjúsági szövetség létrehozása, amely tömöríti a politikailag aktív, radikális, reformer ifjúsági csoportokat és egyéneket`. A Fidesz meghatározta politikai alapelveit: olyan új Magyarország felépítését tervezi, ahol `a magán-, az önkormányzati és állami tulajdon arányait a gazdasági racionalitását szabályozza`, az egyéni és csoportérdekek szabad szerveződésen alapuló képviseltet nyernek, érvényesül a társadalmi esélyegyenlőség, és `amelyben az egységes öntudatát visszanyert nemzet képes hatékonyan fellépni az államának határain kívül rekedt magyarság érdekében, s a nemzeti függetlenség, valamint Kelet-Közép-Európa népeivel való szolidaritás elvei alapján képes közreműködni egy demilitarizált és egységes Európa eszméjének megvalósításában`. Április 8-án a Fidesz öt tagját rendőrségi figyelmeztetésben részesítették "törvényellenes szervezet létrehozására irányuló tevékenység" miatt. Április 17-én mégis szóvivőket választottak. Részlet a november 20-án elfogadott programnyilatkozatból: "A Fidesz [...] azoknak a fiataloknak az összefogását vállalja, akik legfőbb politikai elveiknek az erőszakmentességet, valamint az emberi és polgári jogok tiszteletben tartását vallják."

[21]

1998. március 30.

Brüsszelben ünnepélyesen megnyitják az EU csatlakozási folyamatát.

31-én bilaterális keretben megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU, valamint Ciprus, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, illetve Észtország között. A szakértői tárgyalások április 3-án indulnak, az érdemi munka 27-én kezdődik meg.

[22]

2001. március 30.

Az EU-csatlakozási tárgyalások brüsszeli főtárgyalói fordulóján Magyarország további három fejezetet zár le sikeresen.

(a szolgáltatások szabadsága, az áruk szabad áramlása és a vállalati jog) Ezzel a 31-ből 17-re emelkedik az ideiglenesen lezártnak tekinthető fejezetek száma.

[23]

2002. március 30.

Meghal Erzsébet brit anyakirályné

Elizabeth Bowes-Lyon skót arisztokrata család sarjként született 1900. augusztus 4-én. 1923-ban ment férjhez Albert yorki herceghez, a későbbi VI. Györgyhöz. Miután VIII. Edward lemondott a trónról, öccse a visszahúzódó, beszédhibás Albert, felesége bíztatására, foglalta el a trónt 1937-ben. Ekkorra már megszületett két gyermekük, Erzsébet és Margit. A II. világháború idején a királyi család nagy népszerűségre tett szert azzal, hogy a királyné London bombázásakor sem menekült el gyermekeivel a városból, sőt látogatta a lebombázott városrészeket és a kórházakat. Férje, a király 1952-ben tüdőrákban elhunyt, s lánya, Erzsébet lett az uralkodó. Ekkor az özvegy - a monarchia történetében először - felvette az anyakirályné (Queen Mother) címet. A mindig vidám, de vasakaratú és konzervatív asszony hosszú életet ért meg, halálával lezárult egy korszak a brit királyság történetében.

Bezár