7 végzetes pillanat

Széchenyi-díjat kapott Gerő András történész

2008. március 16. 17:00

A tudományos teljesítmény külső visszaigazolásának tartja a Széchenyi-díjat Gerő András történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára.

A történész ugyanakkor a kitüntetést nem tekinti intellektuális mérföldkőnek, mivel - mint mondta - mindig a saját logikája szerint dolgozott. `Eddig is, a magam logikája szerint választottam témákat, s ezután is a magam logikája szerint választom majd őket` - hangsúlyozta az MTI-nek nyilatkozva Gerő András, aki jelenleg az utolsó simításokat végzi legújabb munkáján, amely reményei szerint az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg.

Forrás: MTI
"Megírtam a Kossuth-tér történetét, amelyet három dimenzióban vizsgáltam: a fizikai tér történetét, a szimbolikus tér történetét, s a spirituális tér történetét"
- tette hozzá a történész. Szerinte a fizikai értelemben vett történet az 1880-as évek elején kezdődött, amikor elhatározták az Országház megépítését, s 1972-ben ért véget, amikor a Kossuth-tér utolsó foghíjas telkére felépítették a metró épületét.

A szimbolikus értelemben vett történet azokat a rendezvényeket tükrözi, amelyek a térre szerveződtek. Ez a történet 1896-ban vette kezdetét, s a mai napig tart. A spirituális történet pedig 1906-ban kezdődik, a szobrokkal, elsőként az Andrássy-szoborral, és jelenleg 2002-vel ér véget, amikor felállították Kovács Béla emlékművét.

Gerő András a jövőről szólva elmondta: szeretne foglalkozni azzal, hogy milyen "nőképek" alakultak ki a 19-20. század fordulóján, amikor erőteljes polgáriasodási folyamaton esett át a Monarchia társadalma. "Ez volt a női továbbtanulás lehetőségének időszaka. Tulajdonképpen az érdekelne, hogy ez az időszak milyen szerepet játszott a modern nőkép kialakulásában: a nő mint angyal, a nő mint a rombolás diszciplínája, a nő mint életet adó diszciplína, s a nő mint a professzionalitás szimbóluma" - összegezte terveit a történészprofesszor.

Gerő András a Széchenyi-díj kapcsán megjegyezte, hogy egy ilyen elismerés után a díjazottnak joga van ahhoz, hogy másokat is javasoljon erre az a kitüntetésre. Mint mondta, abban érdekelt, hogy a díj odaítélése ne a magyar "gerontokratikus" elvek szerint működjön. "Olyanok kapják az elismerést, akiknél még van értelme a díj odaítélésének, mert még ösztönzi őket" - hangsúlyozta Gerő András.

Gerő András 1952-ben született Budapesten. 1977 óta az ELTE oktatója, 1981-től docense, 1996-tól tanszékvezető egyetemi tanára. 2003-tól a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. 1990-ben az Utrechti, 1991-ben az Amsterdami, 1994-ben a Pennsylvaniai, 2001-ben pedig a Columbia Egyetem vendégprofesszora.

(Múlt-kor/MTI)
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!