Ókori globalizációként terjedt el a mezőgazdaság

A neolitikum ismeretlen mindennapjai

Bár a kecske- és birkamaradványok is érdekesek voltak, a szakértőket a leginkább a disznócsontok lepték meg: a disznótartás ugyanis nomadizálás helyett már letelepedett életmódra utal. A régészek osztrigából készített nyakláncokat, egy vörös-tengeri kagylókarkötő darabját, egy gyűrűt, és több medált is találtak, amelyek igen gyakoriak voltak a neolitikumban. Nagy mennyiségű cserépdarab, kovakő és más tárgyak is előkerültek, illetve kiemeltek egy kiégetetlen agyagkorsót is - amely a korszakból egyedülállónak számít.

"A leletek segíthetnek jobban megérteni, hogy a neolitikus társadalom miként illeszkedik szervesen Egyiptom történetébe" - állítja Bruce Smith archeobiológus. Szerinte a mezőgazdaság helyi kezdetei kevéssé ismertek, és a felfedezés talán megváltoztathatja a neolitikus ember primitívségéről gondoltakat is. A felfedezés egyben Egyiptom más népekkel fenntartott ősi kapcsolatainak történetéhez is adalékokkal szolgálhat.

A gabona és az állatok, illetve a termesztési és tenyésztési technikák ugyanis az ókori Közel-Keletről - ahol az állattenyésztés és növénytermesztés már i.e 9000 óta virágzott - kerültek a Nílus völgyébe. Zeder szerint ezt "egy csomagban", i.e. 7000 körül honosították meg a  Nílus-völgyében, és bár sok tanulmány foglalkozik a domesztikált fajták elterjedésével, a jelenlegi feltárás ennek az első lépéseit mutathatja be.

Az még nem világos, hogy a domesztikált növények és állatok miként juthattak Egyiptomba: egyesek szerint tengeri úton, vagy pedig szárazföldön, a Sínai-félszigeten. Az új felfedezést bejelentő kutatók szerint talán mostantól az afrikai földművelés történetének ismeretlen részletei is feltárulhatnak, hiszen "ez a folyamat lehetett az első globalizációs lépés az emberiség történetében".

1. A mezőgazdaság homályba vesző kezdetei
2. A neolitikum ismeretlen mindennapjai