Budapest ostromáról feketén-fehéren

Korábban

Tanúk igazolják Pest 1944-45-ös német parancsnokát

A magyar honvédség a második világháborúban

60 éve fejeződött be Budapest ostroma

A történelem visszavág - Ungváry Krisztián a háborús valóságshowról

Budapestet jogosan nevezték a második Sztálingrádnak, mivel a főváros 1944-1945-ös ostroma Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a legvéresebb városostromok közé sorolható. A fővárost története során sokszor támadták, de ezek közül a 20. századi volt a legkegyetlenebb. A Duna gyöngyszeme csak árnyékában és töredékeiben emlékeztetett régi önmagára; a nyomok egyes házaknál még ma is tetten érhetők. A szörnyű napok történéseiről az utóbbi években sok publikáció jelent meg, amelyek mélységükben is próbálták visszaadni az átélt szenvedéseket.

A szerzők közé tartozik Ungáry Krisztián, aki korábban megjelent monumentális munkájában már részletesen tárgyalta a 102 napos ostromot, és az azt megelőző hadműveleteket. A jelen kötetnek is ő az egyik alkotója, míg a megrendítő képeket Tamási Miklós válogatta. Ungváry a bevezetőben röviden, lényegre törően foglalta össze az alapvető ismereteket.

Sztálin rendkívül fontosnak tartotta a magyar főváros bevételét, ugyanakkor Hitler különös vonzalmat érzett Budapest iránt, amelyet az egyik legnagyszerűbb városnak tartott. "Az egész Német Birodalomban nincs hozzá hasonló!" - jelentette ki egyszer. Mindez azonban nem játszhatott szerepet abban, hogy a várost 1944. december 1-jén háztól házig védendő erődnek nyilvánították. Hitlert ugyanis a zalai és a zistersdorfi olajmezők birtoklása vezérelte.

Ennek megfelelően amikor viszonylag hamar kiderült, hogy a fővárost nem lehet menetből elfoglalni, a szovjet hadvezetés hozzákezdett a szisztematikus ostromhoz. A házról házra folyó harc karácsonykor kezdődött. Egyes épületek naponta cseréltek gazdát, olykor a különböző szinteken tartózkodtak egymás ellenségei. A gyűrű egyre szorosabbá vált, a fővárosban pedig elszabadult a pokol.

A nyilasok már a védett házakat sem kímélték, a városukat annyira szerető polgárok pedig hiába próbáltak menekülni. Az ostrom alatt körülbelül 95 ezer ember vesztette életét, az életben maradottak egy része pedig megtapasztalhatta a szovjetek kegyetlen bánásmódját. A főváros számos értéke megsemmisült: a hidakat a német védők robbantották fel, súlyos károkat szenvedett a Dunakorzó, a Királyi Vár szinte teljesen kiégett, rengeteg épület pusztult el. A háború az állatkert lakóit is elérte, 2500 lakójából csak 14 maradt.

Az ostrom alatt csak kevesen vállalták a fényképezést, mivel az események megörökítése egyre inkább életveszélyes tevékenységgé vált. Éppen ezért nagyon értékesek az utókorra maradt felvételek, amelyek feketén-fehéren mutatják be az 1944/1945-ös kegyetlen valóságot. A képek alatt adatokban gazdag szöveget találunk, amelyek a felvételen látható épületek történetét, sorsát magyarázzák, néha azonban kissé oda nem illő stílusban.

A Google Maps helyett jelen esetben Walter Flechtner német pilóta légifelvételével kell beérnünk, amelyen jól kivehető a százszámnyi bombatölcsér. A pillanatfelvételek a legkülönbözőbb témákat örökítették meg: kiégett épületek, szétroncsolt hidak, halottak, exhumálások, menekültek elevenednek meg a szemeink előtt. Olykor személyes tragédiák is feltárulnak, mint például a Parlamenttel szemben, a budai oldalon megsemmisült lakóház maradványai, amelynek törmelékei alól még napokig próbálták kiásni a pincében rekedteket (köztük Gulácsy Irén írónőt) - mindhiába. A képek arról is tanúskodnak, hogy néhány épületet a háború után feleslegesen romboltak le.

A város azonban magához tért a rémálomból. Erre utalnak a romok között kvaterkázó férfiak, az Erzsébet híd roncsain napfürdőzők, egy szétlőtt falú műteremben dolgozó művész, vagy a friss meleg ételek egész nap kaphatók tábla, míg a sír mellett lépkedő kislány már az új nemzedéket képviselte. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a szép számú felvételen mindössze egy olyan embert látunk, aki mosolyog. Nem véletlenül.

Tamási Miklós - Ungváry Krisztián: Budapest 1945. Budapest, 2006. Corvina Kiadó, 152 o. 5990 Ft.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői