Tanúk igazolják Pest 1944-45-ös német parancsnokát
2006. március 1. 12:00
Ungváry Krisztián történész fölhívására már két tanú jelentkezett, és igazolja, hogy emberségesen bánt velük Gerhard Schmidhuber német tábornok, a pesti oldal parancsnoka.
Korábban
A Budapest ostroma című könyvből kiderül, hogy Gerhard Schmidhuber 1894-ben született Poroszországban, 1914-ben avatták tartalékos tisztté. 1934-ben reaktiválta magát, Franciaországban és a Szovjetunióban gazdag haditapasztalatokat szerzett és számtalan kitüntetésben részesült. A német vezérőrnagy körültekintő magatartására jellemző példa, hogy az ostrom alatt többször kérte a magyar hatóságokat, szállítsák el a gödöllői királyi kastély felbecsülhetetlen értékű kincseit, de azok a fülük botját sem mozdították. Ezután maga szállíttatta biztonságos helyre az értékeket. Gerhard Schmidhuber farkasvakságban szenvedett, szürkület után nem látott, így egyedül kevés esélye volt az 1945. február 11-i éjszakai kitörés túlélésére. A szovjet ostromgyűrűből Budán kitörni próbáló német katonák első hullámával indult 21 és 23 óra között, amikor a Retek utcában halálos lövés érte. Holttestét az Ostrom utcai harckocsi árokba hajították. |
Ami a pesti gettó megmentését illeti, ez nem új kutatási eredmény, világosította föl az MTI-t a történész. Elmondta, hogy ez a tény már 1946-ban ismert volt. Az 1998-ban megjelent Budapest ostroma című tanulmánykötetében maga is megírta a történetet. A kötet azóta hat kiadást élt meg, a legutolsó a napokban látott napvilágot. Tehát az esetről tudhatnak, de talán sokan nem akarják azt tudomásul venni - tette hozzá Ungváry Krisztián.
Schmidhuber tábornok, a 13. páncéloshadosztály és egyben Pest parancsnoka, amikor tudomására jutott, hogy a nyilasok pogrommal akarják felszámolni a gettót, 1945 január 15-én összehívta a terv magyar kitervelőit és megtiltotta nekik a pogrom végrehajtását, a közreműködő német SS-őrmestert pedig letartóztatta. Hogy biztos legyen rendelkezése végrehajtásában, a gettó nyilas őreit elzavarta és helyükre saját katonáit vezényelte, akik nem tartoztak az SS-hez. Ezzel megmentette a gettót a pusztulástól. A történelmi hűséghez tartozik, hogy 1945. január 17-én a szovjet csapatok a Wesselényi utcánál elérték a gettó határát, és rövid utcai harcok után másnapra fölszabadították a gettót.
Ungváry Krisztián az MTI-nek cáfolta, hogy a német hatóságok segítségét kérte volna a német tábornok leszármazottainak fölkutatásához. Azt viszont megerősítette, hogy tanúk jelentkezését várja Gerhard Schmidhuber pesti ténykedésével kapcsolatban. Cáfolta a történész azt is, hogy a német történetírók a tábornokot SS-tisztként tartanák számon.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- A csata, ami megmentette Angliát: II. Henrik titkos győzelme 12:11
- Királyi kastélyból lett múzeum a Louvre 11:16
- Különös középkori gyógymódok: menyéthere és varázsigék 09:05
- Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal tegnap
- Szent Teréz teste több mint 400 év után is épségben: tudósok vizsgálják a csodát tegnap
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet? tegnap
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában tegnap
- Véres billentyűk: Az elefántcsont-kereskedelem rejtett ára tegnap