2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Szökőár-szakértők elemezték a minószi civilizáció pusztulását

2008. január 17. 12:00

A cunamikutató új elmélettel sokkolt

MacGillivray meghívására Hendrik Bruins geológusprofesszor is vizsgálatokat végzett. `Egy cunamiréteg azonosítása teljesen új kutatási terület. A tudósok az 1990-es évek elejéig nem tudták, hogy a szökőár nem csupán elpusztítja a tengerpartokat, de jellegzetes üledékréteget is hagy maga után. Rengeteg különböző vizsgálatot kell elvégezni, hogy meggyőzhessem magam és kollégáimat arról, hogy itt szökőárraal van dolgunk, nem pedig tengeri viharral.`

Bruins mintákat küldött kollégájának, Chaim Benjamini mikropaleontológusnak, aki az üledékrétegben tengeri kagylók és korallok jelenlétét mutatta ki. Ahhoz viszont, hogy ezek a tengeri élőlények ilyen tengerszint feletti magasságba kerülhessenek, valamilyen hatalmas erejű természeti jelenségnek kellett bekövetkeznie. Geokémiai vizsgálatokkal azt is sikerült megállapítani, hogy az üledékrétegben talált hamu a Théra vulkán kitöréséből származik.

Bruins végül néhány marhacsont- és kagylódarabot elküldött a hollandiai Groningen Egyetemre radiokarbonos kormeghatározásra. A vizsgálatok alapján az állati csontok kora nagyjából megegyezik a thérai katasztrófa idejével. Minden jel arra mutat tehát, hogy Palaikasztro partjait egy hatalmas hullám öntötte el, miközben a Théra vulkán kitöréséből származó hamu még belepte a várost. De képes-e egy ekkora hullám elsodorni egy egész civilizációt?

Kosztasz Szinolakisz, a Kaliforniai Egyetem szakértője az 1990-es évek eleje óta foglalkozik a szökőárak számítógépes modellezésével. 2004-ben ellátogatott Banda Aceh egykor 150 ezer lakosú városába, amelyet a 30 méteres hullámok szinte percek alatt pusztítottak el. "Szürreális és abszurd táj fogadott. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy itt valamikor emberek éltek." Szinolakisz kutatásai egyik pillanatról a másikra a tudományos világ és a sajtó figyelmének középpontjába kerültek.

A férfi elkészítette a feltételezett minószi szökőár számítógépes modelljét is. Véleménye szerint a Théráról kiinduló hullámok gyorsan terjedtek, és csupán 1-3 méteresek voltak, amikor elérték a mintegy 100 kilométerre fekvő Kréta partjait. A hullámok hatása tehát pusztító volt, de nem törölhette el a minószi kultúrát.

Szinolakisz 2006 májusában ellátogatott Palaikasztróba, és MacGillivray levitte őt a tengerpartra. "A látvány teljesen megdöbbentett. Ilyesmit láttam mindenütt a 2004-es cunami után. Törött edények, üvegdarabok, csontok, különböző holmik hevertek összevissza. Ezt csak a szökőár okozhatja. A törmelékek arra utaltak, hogy a hullámok legalább 3-4 méteresek voltak." A kutató ekkor újabb vizsgálatokba kezdett: méréseket végzett a tengerfenéken, és mintákat vett a minószi város mögötti hegyoldalról is. A Palaikasztrótól 100 kilométerre nyugatra fekvő Mallia közelében is hasonló törmelékrétegre bukkantak.

Szinolakisz egy újabb modellt készített. "Ha minden részletet összeadunk, akkor Palaikasztro partjainál a hullámok elérhették a 15 méteres magasságot is, amelyek sokkal nagyobbak, szélesebbek és hosszabbak voltak, mint eddig gondoltuk. Rendkívüli esemény lehetett."

Az Indiai-óceánon végigsöprő szökőár következményeit ismerve, egyáltalán nem nehéz elképzelni, milyen hatalmas pusztítást kellett elszenvednie a krétai partvidék városainak. Bizonyíték van viszont arra, hogy a minósziak túlélték a természeti csapást. Kultúrájuk csak 1-2 emberöltő múltán ért véget, akkor is főleg a katasztrófa után kialakult vandalizmus miatt. A templomokat, palotákat kifosztották és felgyújtották, bár semmi jel nem mutat arra, hogy csatára, hódításra vagy újabb természeti csapásra került volna sor. A nagy minószi paloták közül csak Knósszosz maradt meg, amelyet végül a görög szárazföldről érkező mükénéiek vettek birtokukba.

Jan Driessen, belga régész szerint a végső pusztítás a Théra vulkán kitörése által elindított negatív folyamatok utolsó fejezete volt. A szigeten a katasztrófa után éhínség vagy járvány pusztított. Az emberek isteneik ellen fordultak. Lerombolták a szentélyeket, felgyújtották a szobrokat. Valószínűsíthető, hogy felkelés tört ki a régi kultuszok képviselőinek tekintett uralkodói elit ellen, mivel a vulkánkitörés következményei felerősítették a már meglévő osztálykülönbségeket. A hatalmas természeti csapás a minószi civilizációt oly sokáig naggyá tevő, régi értékek és hit teljes felbomlásához vezetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár