13 milliós vers Vörösmartytól

Katalógus és leütési lista

A kiemelten magas kikiáltási árú kéziratokat, nyomtatványokat mind egy szálig elvitték, nem zavarta a vásárlókat, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tizenkét tételt védetté nyilvánított. Az egyedi, egyszeri példányban lévő autográf kéziratok, történelmi vagy irodalmi személyiségek levelei nemcsak gyűjtői darabok, igazi vagyontárgyak is. Miként a különleges, régi könyvritkaságok, a dedikált példányok is sokat érnek.

Az első milliós leütést Berei Farkas András 18. századi vándorköltő és "életművész" munkáinak 32 darabos gyűjteménye érte el. A költő saját kiadású könyvecskéit 2,5 millió forintról 3 millióig licitálták. Arany János verskéziratának felbukkanása igazi kuriózum volt, meg is adták érte a 11 millió forintot.

Károli Gáspár, az első teljes magyar biblia fordítója, gönci prédikátor 1583. február 21-én latin nyelvű levelet intézett Köteles Márton kassai bíróhoz. Károlinak ez az első, aukcióra került kézirata 8 millió forintot ért meg valakinek.

Ady Endre Piros és fekete című esszéjének nyolc oldalas, saját kezű, aláírt kéziratát, mely az általa szerkesztett A forradalmár Petőfi című kötet előszavaként jelent meg 5 millió forintról 8 millióra árverezték. Batsányi János költő 2 millió forintról 3 millióra licitált kézirata az időközben a gyűjteményből elkerült 26. levél, amelyben a Magyar Museum folyóirat támogatásáról van szó. Így sajtótörténeti szempontból is különös érték, amellett, hogy mint Batsányi-kézirat párját ritkító dokumentum.

Magas áron kelt el Voltaire de Boufflers márkinak szóló levele (2,5 millió forint), Kossuth Görgey Artúrhoz, a cibakházai visszavonulás tárgyában írt levele (1,5 millió forint), Baudelaire saját kezű levele Armand Dutacqnak  (2,5 millió forint). Nem maradtak el a különleges könyvek, nyomtatványok árai sem a fenti rekordoktól. Magyarországi aukción most jelent meg először Newton Princípiája, ennek megfelelően 2,2 millió forinton talált vevőre.

Byron műveinek ötkötetes, 1842-es kiadása azért vonzotta a gyűjtőket, mert az elsőt könyvet Arany János dedikálta Gyulay Pálnak. A 400 ezer forintról indított tételért 1 millió forintot adtak. Ortelius 1665-os németnyelvű krónikája forrásértékű dokumentuma a magyarországi  török háborúknak is. A felbukkanó példányokból általában hiányoznak a metszet-illusztrációk, a most 1,6 millió forintért elkelt kiadvány viszont sok metszetet tartalmaz magyarországi városokról, neves személyiségekről.

Aba-Novák Vilmos Huszonnégy kép című albuma a festő 1932-ben, a szolnoki művésztelepen készült munkáinak reprodukcióját tartalmazza, s mindössze 250 számozott példányban adták ki. A míves kiadványt kikiáltási árának tízszeresén, 280 ezer forintért vették meg.

(Múlt-kor/MTI)