2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

A királyi udvar is támogatta Szent Erzsébet kultuszát

2007. november 20. 11:00

Árpád-házi Erzsébetet, II. András magyar király leányát 1235-ben, halála után négy évvel emelték a szentek sorába. Kultusza rendkívül gyorsan terjedt el egész Európában.

A Szepességtől Nápolyig

Szent Erzsébet testvéréhez, IV. Béla magyar királyhoz és családjához nagyon közel álltak a ferencesek, akik a szentté avatás után szinte azonnal Erzsébetnek szentelték győri templomukat. Az 1239-ben, Nagyszombatban megjelenő klarisszák is a boldog emlékezetű királyleány tiszteletére emelték kápolnájukat. A betegek ápolása szorosan kapcsolódott a személyéhez: 1238-ban Kassán Szent Erzsébet egyháza a szegények kórháza mellett állt, de egy róla elnevezett ispotály feküdt a Gellért-hegy alatt is.

Gabriel Cornelius Ritter von Max (1881) olajfestménye a gyermek Erzsébetről

A Türingiához közelebb fekvő, szászok által lakott Szepességben is kimutatható kultusza. Késmárkon például az 1251-ben alapított Szent Erzsébet templomról kapta egyik legrégibb elnevezését, amely erre az egyházi intézményre utalt. Az uralkodóház névadási gyakorlata is a megkülönböztetett tiszteletről tanúskodik. IV. Béla Erzsébetnek keresztelte egyik leányát, és a keresztségben az ő nevét kapta annak a kun fejedelemnek a leánya, aki István ifjabb (a későbbi V. István) király hitvese lett. III. András első házasságából született gyermekét szintén Erzsébetről nevezték el.

Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő trónharcokban az Anjouknak - legitimációjuk érdekében - egyértelműen hangsúlyozniuk kellett az Árpád-ház boldog őseitől való leszármazás fontosságát. A 14. század elején keletkezett Descriptio Europae Orientalis szerzője, akinek személyét többen a nápolyi udvarban diplomáciai küldetést teljesítő Andreas Hungarusban látják, teljesen pontos leírást adott az Árpádok családjáról, a szent királyok mellett természetesen megemlítette Szent Erzsébetet is. Gazottus Ágoston zágrábi püspök a Károly Róbert mellett érvelő 1307-es beszédében a király felmenői közül kiemelte Erzsébetet, aki Germániát "ragyogta be dicső szentségének sugaraival".

A kassai Szent Erzsébet templom

A nápolyi Anjouk is számon tartották Szent Erzsébetet. Ebben nagy szerepe volt Magyarországi Máriának, V. István király leányának, aki II. (Sánta) Károly nápolyi király felesége lett. Az Árpád-házi királyleány rendkívül sokat tett a magyar szentek népszerűsítése érdekében. Szívéhez nagyon közel állt a Santa Maria Donna Regina klarissza templom és kolostor, amelyet 1293-ban egy földrengés pusztította el. Mária királyné számadásaiban 1298-tól rendszeres tételként szerepelt az újjáépítésre elkülönített összeg.

A támogatásnak köszönhetően az 1318 körül elkészülő templom a francia gótika egyik remekműve lett, a falak kifestését Mária a kor legjelentősebb római művészére, Pietro Cavallinire és műhelytársaira bízta. A nagy hatású festő 1308-ban II. Károly király hívására érkezett Nápolyba, ahol Szent Erzsébet élettörténetét külön, mintegy húsz jelenetben, öt keretes képmezőben foglalták össze.

Károly Róbert nagybátyja, Lajos, Toulouse egykori püspökének szentté avatása érdekében is számos szentbeszéd született. Francois de Meyronne provence-i ferences szerzetes az egyikben többek között kijelentette, hogy "Lajos anyja, Magyarországi Mária Szent István, Imre és László magyar királyok családjából származik, és István volt annak az országnak az első keresztény királya. Újabban pedig csak egyetlen királyi vérből származó nőt avattak szentté, Szent Erzsébetet, akinek családjából boldog Lajosunk édesanyja is való."

Egy másik szentbeszédében szintén a Szent Erzsébettel való rokonságot hangsúlyozta. Sancia, Bölcs Róbert nápolyi király felesége is megkülönböztetett tisztelettel viseltetett Erzsébet iránt. A királyné az 1331-es ferences rendi nagygyűlésre küldött levelében büszkén írta, hogy "Krisztus akarta, hogy Szent Erzsébet nemzetségéből származzam, aki oly igen hűséges és igaz leánya volt Szent Ferencnek...".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár