Brüsszelben lehet Szent Erzsébet koponyája

Mivel a magyar szent csontjai egy időben eltűntek a nyilvánosság szeme elől, ma már nem lehet tudni, az effajta ereklyék hitelesek-e vagy sem. A brüsszeli katedrális történészei szerint mindazonáltal legalábbis elképzelhető, hogy valóban az eredeti maradványokról van szó.

Az 1207-ben született Magyarországi és Türingiai Szent Erzsébet 1231. november 17-én hunyt el a németországi Marburgban. A ma a belga fővárosban található relikviát - mint azt a székesegyház egy idegenvezetője elmondta - a helyi kutatások szerint V. Károly német-római császár menye, Izabella nagyhercegnő szállíttatta Brüsszelbe némi franciaországi kitérővel.

A belga változat szerint a 16. század végén, az ereklyékkel szemben fellépő protestantizmus jegyében Szent Erzsébet egyik leszármazottja döntött úgy, hogy a csontokat eltávolíttatja az ereklyetartóból és egy Marburg környéki kicsiny temetőben temeti el. Ekkor szerezhette meg a koponyát a relikviákat módszeresen gyűjtő Izabella nagyhercegnő, mégpedig állítólag úgy, hogy cserében katonai védelmet ajánlott a német hercegségnek.

Brüsszelben is elismerik ugyanakkor: nem lehet biztosra venni, hogy a székesegyházban található koponya valóban Szent Erzsébeté. A maradványok homályos sorsa mellett ugyanis a kérdéses időszakban valóságos ereklyevándorlás is zajlott a világban, sok relikvia - nem utolsó sorban a katolicizmus terjesztésén szorgosan fáradozó (Habsburg) V. Károly közbenjárására - még Dél-Amerikába is eljutott.

Kiállítás Szent Erzsébetről a bécsi Collegium Hungaricumban

Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából szervezett kiállítást a bécsi magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum. Az intézet galériájában kedden megnyílt, Korona, kenyér és rózsák elnevezést viselő tárlat anyagát a Hesseni Állami Levéltár állította össze. A kiállítás megszervezésében a Bécsi Magyar Katolikus és az Ausztriai Magyar Evangélikus Egyházközösség is közreműködött. A magyar rendezők két fő mozzanatot kívántak előtérbe állítani. Egyrészt felhívni a figyelmet az Ausztriában is nagy tiszteletben tartott szent - az alpesi országban is számos templom, iskola, kórház viseli a nevét - magyar eredetére. Másrészt a magyar királylány karitatív tevékenységének bemutatásával aláhúzni a társadalmi szolidaritás fontosságát. A Szent Erzsébet-tárlatot kísérő rendezvényként nyílik meg a Szent Korona ikonjai című kiállítás Perlaki József üvegképeiből, amelyek korábban a Mátyás-templomban voltak láthatók.

A brüsszeli székesegyházban járt például a közelmúltban egy kolumbiai házaspár - mesélte az idegenvezető -, akik értetlenül álltak az ereklye előtt, mert Szent Erzsébet állítólagos koponyáját nem sokkal korábban még a bogotái katedrálisban látták. A teljes igazságot csak V. Károly és Isten tudja - vonta le a következtetést a belga szakértő. Hozzátette: elképzelhető, hogy a flandriai születésű német-római császár maga küldött másolatot Dél-Amerikába, elérve, hogy megadják annak az eredeti ereklyéknek járó hódolatot.

Izabella nagyhercegnő és Szent Erzsébet kapcsolatát a flamand festőóriás, Peter Paul Rubens is megfestette, aki többször foglalkozott a magyar szent személyével. A gótikus stílusú - már a 11. században építeni kezdett - Szent Mihály és Gudula székesegyházban egyébként más, Magyarországgal összefüggő műkincsek is találhatók. Több helyütt feltűnik V. Károly Magyarországi Máriaként (Magyarországon Habsburg Máriaként) ismert húga, aki II. Lajos magyar király felesége lett. Ő adományozott pénzt a mohácsi csatában elhunyt királyt ábrázoló üvegablak elkészítéséhez: a gazdagon festett üvegablak ma is a kórus bal oldalán látható.

(Múlt-kor/MTI)