Zarándokhely lett az ismeretlen kényszermunkás sírja

A háború áldozatait ma is gyászolók, akik közül sokan még most sem tudják, hol halt meg és hol nyugszik családtagjuk, hozzátartozójukul fogadták a nyírségi nagyvárosba hazaszállított elhurcoltat, s az ország minden részéből hozzák az emlékezés virágait sírjához - mondta az ártatlanul elhunyt emberek emlékét ápoló férfi.

Kiemelte: november 17-én lesz egy éve, hogy a mai Moldávia területére deportált, s ott a Balti nevű település kényszermunka-táborában meghalt ismeretlen áldozat földi maradványait örök nyugalomra helyezték a nyíregyházi Északi Temetőben, s az évfordulón a jelzések szerint több százan hajtanak majd fejet a sírnál. Tisztelgőket várnak a határokon innen és túlról is - jegyezte meg.

A zarándokhellyé vált sír egyébként a nyíregyházi elhurcoltak tiszteletére emelt emlékmű mellett található a nyírségi köztemetőben. A 2004-ben emelt emlékhely stilizált felkiáltójelei a háború borzalmaira figyelmeztetnek, s a gránitlapokon 1088 helyi civil áldozat neve olvasható. A szabolcsi megyeszékhelyről 1944. november 2-án a levéltári adatok szerint 2800 lakost hurcoltak el oroszországi kényszermunkára. A közeli Rakamazról és környékéről 1945. januárjában pedig 950 embert német hangzású neve miatt vittek táborokba.

A legtöbb polgári személyt a beregi térségből hurcolták el 1944 őszén, a becslések szerint mintegy húszezret, a pontos szám azért nem ismert, mert a térség egykori levéltára ma az ukrajnai Beregszászon működik, ahol még nem kutathatók a II. világháború dokumentumai. Nem pontosak az országos adatok sem, azok ismertté vált egy részét a kutatók nem tekintik hitelesnek, mivel például Budapestről 19 ezer ember szerepel a kimutatásban, míg - az állítások szerint - valójában 60 ezer embert hurcoltak el.

Az eddig ismertté vált adatok szerint 600-650 ezren estek szovjet hadifogságba Magyarország mai területéről a II. világháború idején, a foglyok egyharmada civil volt.

(Múlt-kor/MTI)