2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Lemondással fenyegetőzött Churchill

2007. november 5. 15:00

Winston Churchill 1951-55 között a kabinetben sokszor folytatott keserű vitákat a hidrogénbombáról és a Szovjetunióval fenntartott diplomáciai kapcsolatokról

Az idősödő miniszterelnök 1945-ös lemondása után 1951-ben került újra hatalomra. Vezetése utolsó hónapjaiban, 1954-ben azonban már sokszor fenyegette azzal minisztereit, hogy lemond, ha nem az ő akarata érvényesül, és miniszterei tovább tiltakoznak vezetési stílusa ellen - derül ki az Angol Állami Levéltárban most nyilvánosságra hozott, a kabinetülésein készített jegyzőkönyvekből. A fenyegetőzéseket a kabinet titkára, Sir Norman Brook vetette papírra.

Az első ilyen esetre a július 7-8-i, kétnapos ülésen került sor, amikor a 79 éves Churchill bejelentette, hogy eljött az ideje annak, hogy Nagy-Britannia hidrogénbombákra cserélje szerinte már elavultnak számító atomarzenálját. A politikus szerint ugyanis azokkal sokkal jobban el lehet rémíteni a szovjeteket egy esetleges támadástól, így "ez a béke egyetlen biztos alapja".

A kabinet egyik tagja, a későbbi miniszterelnök Harold MacMillan azonban tiltakozott az ötlet ellen, mondván: komoly társadalmi ellenkezést válthat ki egy hasonló kormányzati lépés. A tiltakozásban a lordpecsétőr, Harry Crookshank is támogatta, aki szerint Anglia helyzete igen érzékeny Európában, hiszen úgysem viselhetnének egy nagyobb háborút Amerika szövetségesi támogatása nélkül. Churchill azonban azzal söpörte le az ellenkezést, hogy szerinte a hidrogénbomba csupán az atombomba hatékonyabb változata.

Az év során aztán komoly botrányt váltott ki a kabinetben az is, hogy kiderült: Churchill titokban táviratot küldött Vjacseszláv Molotov szovjet külügyminiszternek, és abban egy Bécsben tartandó angol-orosz találkozóra tett javaslatot. A minisztereket a leginkább az dühítette fel, hogy ezt Churchill egyáltalán nem beszélte meg velük.

A lépés ellen elsőként Lord Salisbury kelt ki, aki szerint bár a miniszterelnöknek alkotmányos jogában áll hasonló döntéseket hozni, a miniszterek ettől még lemondhatnak. Szerinte ha Churchill továbbra is hasonlóképp cselekszik, ők is élni fognak alkotmányos jogukkal. Akormányfő ekkor visszakozott az ügyben, ám a miniszterek két hét múlva újra elővették a kérdést. Churchill akkor bejelentette, hogy elege van a folytonos zúgolódásokból, és inkább lemond. A miniszterek azonban nem éltek az ajánlattal.

Az év során készített jegyzetekből végül azt is megtudhatjuk, hogy Churchill minden eszközzel azon volt, hogy az ország - a határozott amerikai követelések ellenére - kimaradjon a vietnami konfliktusból.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár