Lemondással fenyegetőzött Churchill
2007. november 5. 15:00
Winston Churchill 1951-55 között a kabinetben sokszor folytatott keserű vitákat a hidrogénbombáról és a Szovjetunióval fenntartott diplomáciai kapcsolatokról
Korábban
Az első ilyen esetre a július 7-8-i, kétnapos ülésen került sor, amikor a 79 éves Churchill bejelentette, hogy eljött az ideje annak, hogy Nagy-Britannia hidrogénbombákra cserélje szerinte már elavultnak számító atomarzenálját. A politikus szerint ugyanis azokkal sokkal jobban el lehet rémíteni a szovjeteket egy esetleges támadástól, így "ez a béke egyetlen biztos alapja".
A kabinet egyik tagja, a későbbi miniszterelnök Harold MacMillan azonban tiltakozott az ötlet ellen, mondván: komoly társadalmi ellenkezést válthat ki egy hasonló kormányzati lépés. A tiltakozásban a lordpecsétőr, Harry Crookshank is támogatta, aki szerint Anglia helyzete igen érzékeny Európában, hiszen úgysem viselhetnének egy nagyobb háborút Amerika szövetségesi támogatása nélkül. Churchill azonban azzal söpörte le az ellenkezést, hogy szerinte a hidrogénbomba csupán az atombomba hatékonyabb változata.
Az év során aztán komoly botrányt váltott ki a kabinetben az is, hogy kiderült: Churchill titokban táviratot küldött Vjacseszláv Molotov szovjet külügyminiszternek, és abban egy Bécsben tartandó angol-orosz találkozóra tett javaslatot. A minisztereket a leginkább az dühítette fel, hogy ezt Churchill egyáltalán nem beszélte meg velük.
A lépés ellen elsőként Lord Salisbury kelt ki, aki szerint bár a miniszterelnöknek alkotmányos jogában áll hasonló döntéseket hozni, a miniszterek ettől még lemondhatnak. Szerinte ha Churchill továbbra is hasonlóképp cselekszik, ők is élni fognak alkotmányos jogukkal. Akormányfő ekkor visszakozott az ügyben, ám a miniszterek két hét múlva újra elővették a kérdést. Churchill akkor bejelentette, hogy elege van a folytonos zúgolódásokból, és inkább lemond. A miniszterek azonban nem éltek az ajánlattal.
Az év során készített jegyzetekből végül azt is megtudhatjuk, hogy Churchill minden eszközzel azon volt, hogy az ország - a határozott amerikai követelések ellenére - kimaradjon a vietnami konfliktusból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap