Újságcikken alapult a kesztölci köztársaság legendája
2007. október 23. 11:00
Kesztölc esetében nem sokkal az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után született egy legenda, amelyet Barsi Szabó Gergely próbált megfejteni.
Korábban
Egy tót falu a 20. század viharaiban
Kesztölc sajátos gazdasági helyzettel rendelkezett: a lakosok a földművelés mellett bányászattal is foglalkoztak. Ez utóbbi munkaterület baloldali közegnek számított, így a bányászok közül többen részt vettek az 1916-os dorogi sztrájk szervezésében, de sokan a Tanácsköztársaság idején is szerepet vállaltak. A két világháború között a bányászok ügyesen védték ki a gazdasági nehézségeket, Franciaországban vagy Belgiumban dolgoztak. Ezt azonban nem tekintették kivándorlásnak hiszen csak a helyzet normalizálódásáig akartak kint maradni. Az utolsó kesztölci 1941-ben tért vissza. Az 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere a települést is érintette: összesen 128 családfő hagyta el a települést.
A bányászat miatt a baloldali gondolkodásnak nagy hagyományai voltak a településen. Két kesztölci a spanyol polgárháborúban is részt vett, az 1938-ban megalakult Bányamunkások Helyi Csoportja pedig szakszervezetként funkcionált. Az agitálók közül többen a rendőrség érdeklődésének a homlokterébe kerültek, egyesek szerint a település a Horthy-korszakban a "Kis Moszkva" elnevezést is kiérdemelte. 1944-ben a kesztölciek partizáncsoportot szerveztek, az osztag a Pilis-hely barlangjaiban bujkált. A szovjet csapatok érkezését mindenki nagy örömmel várta, a valóság keserű volta azonban mindenkit megdöbbenéssel töltött el: a falut a szovjetek teljesen kirabolták és minden élelmet elvittek. 300-400 embert málenkij robotra is elvittek, a gyűjtőtáborok embertelen körülményei miatt nagyon sokan haltak meg. A kommunista hatalomátvétel tovább keserítette a helyiek életét: a beszolgáltatások, az erőszakos kollektivizálás már-már az egzisztenciájukban fenyegette őket.
Ez növekvő engedetlenséghez vezetett a baloldali gondolkodással (egykor) szimpatizáló faluban. 1951-ben néhány falubeli összeesküvést szervezett, a leleplezés után egy embert ki is végeztek. Egy évvel később nagyobb létszámban fogtak össze, és akciókat hajtottak végre. Mivel a front idején a kesztölciek minden fegyvert összeszedtek, a kiszálló ÁVH rögtön fegyveres összeesküvés ügyében kezdett el nyomozni. A vallatási módszereket jól mutatja a letartóztatottakból kiszedett információk valóságtartalma. A hatóságok kirakatpert kívántak kreálni, az elfogott szervezkedők száját előre gyártott mondatok hagyták el. A sorokat olvasva egy nagy amerikai támadás várható, amelyet Nyugat-Németországban felfegyverzett csendőrök és nyilasok vezetnek majd. Az ítéletek súlyosak voltak, két embert halállal, többeket több évi börtönnel sújtottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap