Tömeggyilkossággal szórakoztathatták a nácikat
2007. október 25. 11:00
Egy brit újságíró szerint 1945 márciusában a magyar-osztrák határhoz közel náci fanatikusok azért mészároltak le 200 magyar zsidót, hogy a vendégül látott pártvezetést szórakoztassák.
Korábban
A Spiegel térképe |
A történészek között komoly vita bontakozott ki az állítólagos mészárlásról, és többen vitatják Litchfield elméletét. A berlini antiszemitizmus történetét kutató Wolfgang Benz szerint "az egész csak pletykákon és hallomásos információkon alapul". Az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Központjának munkatársa, Winfried Garscha szerint a tömeggyilkosságra valóban sor került, de nem ilyen körülmények között.
A meggyilkolt magyar zsidókat eredetileg kényszermunkára meneteltették, hogy Ausztriában védővonalat építsenek a Vörös Hadsereg ellen. Mire azonban elérték a területet, túl betegek és fáradtak voltak, hogy tovább hajtsák őket. Március 24-én 600 munkást vittek vonaton Kőszegről a burgenlandi Burgba, és a jelentések szerint 30 százalékuk legyengült és beteg volt, így Rechnitzbe szállították, majd aznap este meggyilkolták őket. Az áldozatok maradványait a mai napig nem sikerült megtalálni.
A kép bal szélén Batthyány Margit |
A magyar zsidók meggyilkolásáról azonban már jóval korában megszületett a döntés - derül ki az egyik megvádolt náci tiszt most bemutatott, 1945-ös kihallgatási jegyzőkönyvéből. Garscha szerint az egyik teherautó sofőrje már este 9-kor utasítást kapott a zsidók elszállítására, míg este 10-kor már arra kényszerítették a munkásokat, hogy megássák sírjaikat. A történészek szerint mindez beleillik a Harmadik Birodalom visszavonulási stratégiájába: minél hamarabb megpróbáltak megszabadulni zsidó foglyaiktól.
Podezin azonban este 11 körül valóban a Batthyány grófnő rendezvényén jelen lévő nácik közül válogatott magának kísérőket, akiknek el kellett őt kísérniük a helyszínre, és nekik is részt kellett venniük a gyilkosságokban. A kutatók szerint Litchfield verziója csak akkor hihető, ha azt feltételezzük, hogy a Podezin által utasított nácik 1945-ös kihallgatásaik során egytől egyig hazudtak, hogy azzal a párthoz fűződő szorosabb kapcsolataikat titkolják el.
Biztosat persze nem tudhatunk, mert Podezin 1945-ben - minden bizonnyal a grófnő segítségével - eltűnt. Szemtanú pedig nemigen akad: az áldozatokat 18 zsidónak kellett eltemetni, akiket aztán szintén meggyilkoltak. Az osztag egyetlen életben maradt tagját 1946-ban meggyilkolták, és a többi potenciális tanú is titokzatos balesetekben vesztette életét.
Az eset évtizedek óta jelent politikailag érzékeny témát Ausztriában, Rechnitz lakói továbbra sem hajlandóak részt venni az ügy vizsgálatában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.