Halállal fenyegetik a japán régészeket

A szakértők számára mindig is tilos volt belépni a több száz császári mauzóleumba és sírba, amelyeket a kulturális örökségi cím helyett vallási helyekként tisztelnek és tartanak nyilván. Most azonban úgy tűnik, sikerült meggyőzni a császári ház ügyeit intéző ügynökséget (Imperial Household Agency), hogy a vizsgálatok nem veszélyeztetik a császári ház eredetének kérdését. A régészek és történészek februárban és márciusban már két alkalommal megvizsgálhatták az oszakai sírokat, ám az ásatásokat megtiltották, a kutatók csak a temetkezési helyek bejáratáig mehettek el.

A lépéssel az ügynökség nyitni szeretne a tudományos élet felé, elismerve, hogy ezzel nincs veszélyben a család isteni eredetének kérdése. A szélsőjobboldali, ultrakonzervatív képviselők szerint azonban még a legkisebb lépés is felesleges az ügyben. Szerintük ugyanis a japán uralkodó a napistennő, Omikami Amateraszu leszármazottja, és a mostani császár egyben az i.e. hetedik század óta töretlen vérvonal 125. tagja. Bár a második világháború után Hirohito császár lemondott isteni címéről, az ultrák a fiát, a jelenleg is uralkodó Akihitót élő istennek tartják, és ezért halálos fenyegetéseket küldözgetnek a sírba belépni szándékozó régészeknek.

A konzervatívok attól félnek a leginkább, hogy a sír tudományos vizsgálata kimutatná: a szentnek tartott család Kínából, vagy a korábban megszállt és alsóbbrendűnek bélyegzett Koreából származhat. Éppen ezért nekik az sem tetszett, amikor a császár 2001-ben, 68. születésnapján elismerte koreai gyökereit, amelyet aztán a hazai média alaposan elhallgatott.

A helyszíneket övező titkosság azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnák pontosan, mi rejlik a sírokban. Japánban közel 20 ezer ilyen sírdomb található, ám ezek közül "csupán" 896 tekinthető birodalmi sírnak, közte a 124 császár sírjával. A legtöbb ezek közül Nara és Kiotó városa mellett, az egykori fővárosok közelében található, míg a legnagyobb - kulcslyuk alakú sír - Oszakában áll.