A legendától a valóságig: a Csörsz-árok története
2007. szeptember 20. 15:00 Bernát Péter
Korábban
Római protektorátus az Alföldön
A Nagy Constantinus által kialakított rendszer minden jel szerint zavartalanul működött a 350-es évek közepéig, amikor - részben a Római Birodalom belső problémái miatt - újból lángba borult a pannóniai határszakasz. A helyzet olyan súlyos volt, hogy II. Constantius császárnak több mint két évébe tellett, hogy megzabolázza a birodalomra támadt kvádokat és szarmatákat.
Constantius az események hatására arra kényszerült, hogy merőben új alapokra helyezze a szarmatákkal kötött szövetséget. A 358-as békeszerződésben a szarmaták kénytelenek voltak elismerni, hogy nem csak a császárnak tartoznak engedelmességgel, hanem a térségben állomásozó római parancsnokoknak is. Ennek az intézkedésnek a foganatosítását mutatja, hogy a 60-as években megjelenik a Praefectus legionis, Transiacinco tisztség, amely egy római katonai ellenőrzés alatt álló zóna létét feltételezi az Aquincummal szemben fekvő barbár vidéken.
![]() |
A Csörsz-árok története mesei elemekkel |
A rege szerint Csörsz király elhatározta, hogy a szomszéd király lányát veszi feleségül. Azt szabták neki feltételül, hogy a Dunától a Tiszáig hajón vigye át menyasszonyát. Csörsz király a népével mély árkot ásatott, mely összeköti a Dunát a Tiszával. A király igen szerette a mulatozást. Az árok ásásával a zúgolódó nép már Jászkisérig haladt, amikor egy zenész már nagyon megsokallta a muzsikálást, és fejbe vágta a királyt a hegedűvel. A király menten szörnyethalt. Lett nagy öröm Magyarországon, véget ért a rabszolgaság. Ahol meghalt a király, ott temették el. Ahány munkás dolgozott az ásatásnál, az mind egy lapát földet dobott rá. Így keletkezett az a nagy árok és domb, amely Jászárokszállás határában még ma is látható. |
A Csörsz-árokrendszer sáncai tehát elveszítették eredeti rendeltetésüket, de természetföldrajzi tényezőként továbbra is meghatározóak maradtak. A későbbi századok során útként, vízelvezetőként és birtokhatárként használták őket. A Kárpát-medencében élő népek fantáziáját a sáncok még a 19. században is megmozgatták, ezt bizonyítja a sáncrendszernek nevet adó Csörsz-legenda is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Sohasem uralkodhatott a Róma és Egyiptom közös örökösévé kikiáltott „kis Caesar”
- A sportos életű spártai nők voltak az ókori Görögország legszabadabb asszonyai
- 10 tény a római császárokról
- Az elfeledett nő, aki szembeszállt Róma első császárával
- Mítosz és valóság – milyen volt a valódi Kleopátra?
- Panem et circenses – bármit megtettek a nép szórakoztatásáért az ókori Rómában
- Csaknem 2000 éves római gladiátorarénát tártak fel Törökországban 11:56
- Haladó szellemű hazafiként ismerjük a szabadidejében szoknyapecér „árvízi hajóst” 10:31
- Oscar-díjas színész lett a Mexikóból szenesvagonnal kimenekített Anthony Quinn 08:28
- Lány lehetett „a Gran Dolina-i fiú”, akit kannibálok öltek meg 800 000 éve tegnap
- Szeleczky Zita emigrációban is küldetésének tekintette a magyarságtudat megőrzését tegnap
- Hivatala méltósága és a francia király követelései között egyensúlyozott V. Kelemen pápa, az első „avignoni fogoly” tegnap
- A Habsburgok hívéből lett Magyarország fejedelme Bocskai István tegnap
- Rekordösszegért cserélhet gazdát a római mítoszt feldolgozó kínai festmény tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
április 21.Mai évfordulók

pápaság
- Hivatala méltósága és a francia király követelései között egyensúlyozott V. Kelemen pápa, az első „avignoni fogoly”
- A középkor egyik legbizarrabb eljárásában a korábbi pápa oszladozó tetemét állították bíróság elé
- Szőrcsuhában, mezitláb várakozott a pápai feloldozásra három napon és éjen át a német király