Államcsíny volt az októberi forradalom

A 88 éves író a lap két szerkesztőjét fogadta otthonában. Szolzsenyicint, a szovjet hadsereg tisztjét 1945 februárjában tartóztatta le a katonai titkosszolgálat, mert egy levélben csípős megjegyzésekkel illette Sztálint. Emiatt nyolc év büntetőtáborra ítélték. Ottani emlékeiből és későbbi kutatásaiból született az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény. Ezért, és az Első körben, valamint a Rákosztály című, már nyugaton publikált műveiért Nobel díjat kapott. Talán leghíresebb műve a Gulag szigetcsoport című könyv, amely a büntetőtáborok történetét, az ottani szörnyű állapotokat mutatta be.

Szolzsenyicin 1989 után kétszer is visszautasított orosz kitüntetéseket, azonban most elfogadta az orosz állami díjat Putyin elnöktől. Ezt azzal indokolta, hogy a mostani díjat az orosz kultúra tekintélyes személyiségei ítélték oda, és az elnök, mint az állam első embere a nemzeti ünnepen adta át. Az író szerint Vlagyimir Putyin ugyan titkosszolgálati tiszt volt, de nem KGB nyomozó és nem táborfelügyelő a Gulag-ban, ráadásul senkinek sem jutott eszébe szemrehányást tenni annak idején idősebb George Bushnak azért, mert a CIA főnöke volt.

A múltról szólva Szolzsenyicin kifejtette, hogy "az önkínzó múltbatekintés" során a mai napig egyenlőségjelet tesznek a "szovjet" és az "orosz" közé. "Én már a hetvenes években tiltakoztam ez ellen" - hangoztatta. "Ennek ellenére mindenki könnyelműen bánik ezekkel a fogalmakkal." Az 1917-es év oroszországi forradalmairól szólva az író úgy vélekedett, hogy az úgynevezett "októberi forradalom" csak mítosz, amit a bolsevikok a győzelmük után terjesztettek, és amit a "haladásra" koncentráló Nyugat aztán elfogadott.

Szolzsenyicin szerint 1917 október 25-én Péterváron államcsíny történt, amelyet egy napra terveztek és ragyogóan előkészítettek, mégpedig elsősorban Trockij, mert Lenin ezekben a napokban még rejtőzködésre kényszerült. Ezzel szemben az, ami 1917 februárjában történt, valódi forradalom volt, amelynek okai ténylegesen azokban a körülményekben rejlettek, amelyek az akkori Oroszországot jellemezték, azért pedig az akkori hatalmi apparátust terheli a fő felelősség.

Az író az orosz állam meggyengítése és feldarabolása miatt kárhoztatta Gorbacsovot és Jelcint, Putyint viszont éppen azért dicsérte, hogy lassan, lépésről lépésre újjáépítette az orosz államot, amelyben mostanára a kommunisták maradtak meg valódi ellenzéknek, olvasható Der Spiegel című hetilapnak adott interjúban.