2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Turisták keresik az asszaszin erőd titkát

2007. július 18. 12:00

Az egykori gyilkos szekta szíriai központja még a kereszteseket megfutamító Szaladint is megállította - fedezhetik fel a restaurálás után érkező turisták a mostanra eredeti fényében látható Masyaf várában.

A 2000-ben elkezdett és tavaly befejezett restaurálás során Masyaf vára összeomlásának megakadályozása mellett fény derült az egykori mindennapokra is. Az elmúlt évszázadok több tonna törmelékének eltakarításával pedig az asszaszinok középkori mindennapjai is feltárultak. A munkálatok során kamrákat, forrásokat és átjárókat ástak ki, illetve több száz érme és kerámia került elő, amelyek a régészek szerint sok mindenben újraértékelhetik a térség történetét.

A szakembereknek azonban nem volt könnyű dolga, ugyanis a város mára szinte teljesen egybeépült a várral, így 12 épületet kellett megvásárolni a helyiektől, és azok lebontásával tették jobban megközelíthetővé az épületet. Az eredetileg három évesre becsült projekt időtartama azonban menet közben a felfedezések gazdagsága miatt duplázódott meg. Ennek során találták meg a menekülésre szolgáló titkos alagutat, egy hagyományos fürdőépületet és a csatornahálózatot, amely az esővizet a kastély alatti ciszternákba vezette el.

A feltárás után a restaurálást hagyományos módszerekkel és 12-13. századi építőanyagokkal végezték el. Emellett az 1980-as évek restaurálásainál használt betont is elbontották, majd azt hagyományos anyagokra cserélték. Szíriában nem ez az első hasonló akció: korábban hasonló szellemben állították helyre Krak Des Chevaliers illetve Aleppó kastélyát is. A szakértők reményei szerint hamarosan a turisták is felfedezik majd a várat.

Az asszaszinok nyomában
Az arab asszaszinok rendjét 1090 körül a mai Irán északi hegyvidékén lévő Alamut erdőben egy Haszán ibn Szabbah nevű síita hittérítő alapította. Tagjai a Mahdi, azaz a Megváltó visszatérését hirdették és eredetileg önvédelemre titkos harci csoportokat szerveztek. Az asszaszinok - miután rendjük megerősödött - a vallási köntösben elkövetett politikai orgyilkosságok legfőbb végrehajtói lettek. A kutatók többsége a szekta nevét a hasistól részeg jelentésű arab hásszászin szóból eredezteti. A rend alamuti könyvtára 1256-ban leégett, ám több kortársi visszaemlékezésből, például Marco Polo emlékirataiból tudjuk, hogy a mindenkori rendfőnöki tisztséget betöltő sejk a fiatal férfiakat hogyan tette a szekta engedelmes eszközévé: hasissal elkábította őket és szinte paradicsomi körülményeket teremtett számukra. Amikor aztán a kábítószer rabjaivá váltak, csak akkor adott nekik belőle, ha engedelmeskedtek. Áldozatait - az élvezetekért cserébe - orgyilkosságra kényszerítette. A jelölteket a "mesterség fogásaira" Perzsia magas hegyeinek nehezen megközelíthető völgyeiben létesített telepeken oktatták a konspiráció legszigorúbb betartásával. Az asszaszinok rafinált módszerekkel elkövetett merényletei különösen a keresztes háborúk idején váltak gyakorivá (ekkor már nemcsak Perzsiában, hanem Szíriában és Jeruzsálem környékén is nagy számban éltek). Nem véletlen hát, hogy az asszaszin szó - a háborúkból hazatért keresztes lovagok elbeszélései nyomán - több európai nyelvben is orgyilkost jelent. További gyilkos szekták a Sulineten
Haytham Ali Hasan,a vár restaurálási munkálatait irányító régész szerint a leginkább az lepte meg őket, hogy hírnevük ellenére az asszaszinok nem voltak túl jók a várépítésben, még ha a mai látogatók szemében az épület lenyűgözőnek is hat. "A vár védelmi rendszerei igen gyengék" - állapította meg a régész. Az asszaszinok ugyanis a keresztesek és Szaladin várait próbálták lemásolni, ám ez a szekta viszonylagos szegénysége miatt csak felemás módon sikerült.

A gyilkos kultusz hívei más téren kompenzáltak: a megfélemlítéseken és merényleteken alapuló taktika sokszor felülmúlta a fegyveres erőt. Ez bizonyosodott be akkor, amikor Szaladin a kastély elfoglalása mellett döntött. A kurd származású vezető korábban több keresztes várat is elfoglalt, de Masyafba beletörött a bicskája: az ellene megkísérelt merényletek miatt hamarosan elvonult seregével.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár