Hohenzollern homlokzatot kap a művészetek univerzuma

A kabinet a napokban hagyta jóvá Wolfgang Tiefensee építésügyi miniszter tervét az úgynevezett Humboldt-Fórum felépítésére a Schlossplatzon. A hajdani NDK Köztársasági Palotájának teljes lebontása után 2010-be kezdődne meg a Humboldt-Fórum építése. Ezzel 2013 végére a német főváros szívében `ablak nyílna az egyetemes tudásra`, létrejönne `a kultúrák találkozásának színhelye` és a szomszédos `Múzeumok Szigetével` együtt kialakulna `a művészetek univerzuma`. A tervet még meg kell szavaznia a Bundestagnak, amely 2003-ban már egyszer jóváhagyta az újjáépítést.

Amikor még állt az NDK-palota

A tervezett Humboldt-Forumban 50 ezer négyzetméteren helyeznék el az Európán kívüli művészeti és kulturális kincseket, amelyeket ma Berlin-Dahlemben állítanak ki. Ide kerülnének a tartományi könyvtár és a Humboldt Egyetem tudományos gyűjteményei. Emellett 10 ezer négyzetméteren éttermek, üzletek, konferencia és kiállítási termek létesülnének.

Ősszel sor kerül építészeti pályázat kiírására és Tiefensee arra számít, hogy a világ minden részéből száz számra érkeznek majd pályázatok. A zsüri kijelöli a 40 legjobb pályázatot és azok közül választanak majd. Engelbert Lütke Daldrup államtitkár nem tart tőle, hogy túllépnék az előirányzott költségeket, ugyanis a tervezetbe egy "ütközőt" is beépítettek. Az építkezés költségeit eredetileg 670 millió euróra becsülték, de Tiefensee kedvezőbb tervet nyújtott be, amely lemondott szállodáról és egy mélygarázsról.

Bernd Neumann kulturális államminiszter Berlin számára "óriási nyereségnek" nevezte a Humboldt-Fórum felépítését. Másrészről viszont a Lafontaine vezetésével nemrég megalakult ellenzéki Baloldal Pártja ötletszegénynek nevezte az elképzelést. A hajdani NDK-ban vezető tisztségeket betöltött baloldali politikusok az egykori porosz birodalom iránti nosztalgia megnyilatkozásának tekintik a Hohenzollern kastély tervezett újjáépítését. Az NDK egykori Köztársasági Palotájának lebontása a német újraegyesítés után 17 évvel tiltakozásokat váltott ki a lakosság egy részénél.

A második világháborúban Berlin ostroma során súlyosan megrongálódott királyi palota lerombolását abból az elképzelésből kiindulva rendelte el 1950-ben a sztálinista vezetés, hogy szakítani kell a porosz monarchia múltjával. Ezután határozták el egy modern stílusú Köztársasági Palota felépítését, amely a kelet-német parlamentnek és egy kulturális központnak is helyet adott, de azbeszttel szennyezett épület volt.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)