Vitatott elmélet a Homo erectus letelepedéséről

Egy német régész az emberi evolúció eddig elfogadott idővonalával szállt szembe, mert szerinte bizonyítékot talált arra, hogy az Afrikából Ázsiába és Európába vándorló Homo erectus már 400 ezer évvel ezelőtt is letelepedve élhetett. A Hamburgi Egyetem régészeti intézetének munkatársa, Helmut Ziegert szerint az elméletét alátámasztó leletekre Északkelet-Afrikában bukkantak rá. A délnyugat-líbiai, mára kiszáradt Fezzan tó partján fekvő Budrinnánál, illetve az etióp Awash folyó partján található Melka Konturénél ugyanis kőkunyhókat, illetve azok mellett elszórt több ezer pengét, kézifejszét, kaszát, kést és más eszközöket találtak.

A titokzatos Homo erectus

A régész szerint a hasonló helyeken 40-50 fős közösségek élhettek, akiknek megfelelő mennyiségű vizük volt, hogy növényeket termesszenek. "Mindez megdöbbentő fordulatot jelenthet az emberi evolúcióval kapcsolatban eddig gondoltakban" - állítja a szakember, hiszen az eddig általánosan elfogadott vélemény szerint a hasonló települések csak 10 ezer éve jelentek meg. Ziegert a leletek datálását izotópos vizsgálattal végezte el, és az eredményeket a Minerva című régészeti folyóirat aktuális számban mutatta be.

A lap egyik szerkesztője, Sean Kingsley szerint a régészet számára a felfedezés ahhoz hasonló, mintha életet találtak volna a Marson. A felfedezést különösen érdekessé teszi, hogy Ziegert több tucat ásatással a háta mögött igen gondosan járt el az ügyben.

Mások azonban nem ilyen lelkesek: Paul Pettitt, a Sheffieldi Egyetem vezető paleolitikus régésze szerint lehetséges, hogy amit a kunyhók maradványainak tartanak, valójában természetes képződmények. Szerinte a datálástól a leletek hitelességéig minden megkérdőjelezhető, és a Minervában bemutatott feltárásból egyáltalán nem szabad általánosítani.

A korszak másik szakértője, Paul Bahn régész is igen szkeptikus az ügyben. Szerinte a Homo erectus igen fejlett volt, hasonló épületeket is emelhetett, és gyakran éltek együtt nagyobb csoportokban. Elmondása szerint "az is lehet, hogy a Homo erectus csupán pár napig élt ott. Lehetséges, hogy ha nem találtak barlangot vagy fedett helyet, akkor néhány napra vagy hétre építhettek maguknak hasonló kezdetleges menedékeket. Az, hogy kőből épültek, nem jelent állandó települést" - állítja.

Nick Barton, az Oxfordi Egyetem régészeti intézetének tagja is kétségei fejezte ki a datálással kapcsolatban, mert szerinte a paleolitikus kőeszközöket nem lehet tipológiai jegyek alapján korszakolni. Ziegert azonban nem csügged, mert szerinte a jövőbeli felfedezések is majd az ő elméletét támasztják alá. Éppen ezért a Hamburgi Egyetem már is be is jegyeztette a helyszíneken a következő négy évre szóló ásatásokat.