Regényt írtak a mexikói festőnő fájdalmáról

Drakulic, akinek műveit 15 nyelvre fordították le, köztük magyarra, az elmúlt években elsősorban a délszláv háborúkkal és azok következményeivel foglalkozott. Különösen nagy port vert fel a Mintha itt sem lennék című regénye (2001), és A légynek sem ártanának (2005), ez utóbbi a délszláv háborús bűnösök hágai pereiről, a nők elleni bűntettekről készült döbbenetes hatású riportkönyv. A Frida Kahlóról szóló regény abban az értelemben szervesen beleilleszkedik eddigi életművébe, hogy ezúttal is az emberi szenvedés és a nőiség áll annak középpontjában.

Slavenka Drakulic a könyv zágrábi bemutatóján elmondta, hogy miután alaposan felkészült Frida Kahlóból, köztük Hayden Herrera kiváló életrajza, valamint a Salma Hayek főszereplésével készült film alapján, úgy döntött: megírja saját verzióját. "Úgy éreztem, hogy hiányzik Frida saját nézőpontja, a kapcsolat a fájdalom, a betegség és művészete között. Meggyőződésem, hogy művészetét közvetlenül betegsége és fájdalma mozgatta" - mondta Drakulic.

A kritikusok is ráéreztek az írónő alkotói folyamatosságára. Egyikük szerint Drakulic azért folyamodott Frida Kahlo életéhez, hogy egy tragikus sors kapcsán lehetősége nyíljon az alapvető emberi érzések legmélyebb és legszélsőségesebb dimenzióinak kutatására. Nem tisztán művész-életrajzról van szó, mert nem hiányoznak a regényből a fikciós, sőt, az önéletrajzi elemek sem. Az írónőnek is vannak tapasztalatai súlyos testi megpróbáltatásokról, mert lassan három évtizede cukorbeteg és veseátültetést kellett végrehajtani rajta.

Frida Kahlót, Diego Rivera és Lev Trockij barátnőjét, miután 18 évesen egy szörnyű autóbalesetet szenvedett, amelyben gerince is eltört, élete végéig 32-szer operálták meg, ennek ellenére Drakulic történetében nem ír melodrámát, és nem is úgy állítja be, mint a betegség áldozatát, mert talán éppen ezért minden erejét a művészi önmegvalósításba fekteti és képes ideálokért lelkesedni.

Slavenka Drakulic az 1990-es évek elején Svédországba emigrált, miután hazájában sajtóhadjárat indult ellene állítólagos "hazafiatlansága" és "feminizmusa" miatt, többször megfenyegették és lakását is feldúlták. Az utóbbi években már rendszeresen hazalátogat. Szépirodalmi és publicisztikai írásai Európa számos lapjában, köztük az olasz La Stampában és a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelennek meg.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)