Jogegyenlőségért küzdött az első magyar orvosnő
2007. május 16. 16:00
Száztíz éve avatták Budapesten doktorrá az első magyar orvosnőt, Hugonnay Vilmát. A grófnő diplomáján ekkor már 18 éve száradt a tinta.
Korábban
A zürichi pályakezdés azonban nem hozott számára svájci karriert, mert a kedvező ajánlatokat elutasította, s 1880-ban hazatért. Itthon azonban diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, s bár Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter magánlevélben biztatta, hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, mégis sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. (Az 1881-ben alapított és 1889-ben felépült klinika, mely alapítójáról és első igazgatójáról, Tauffer Vilmosról kapta nevét, ma a budapesti II. sz. Szülész-Nőgyógyászati Klinika).
A bábáskodás mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. Ezek egyikét, az 1907-ben megjelent - elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó - A nő mint háziorvos címűt sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Vilma doktorasszony érdeklődése kifejezetten a szakirodalom és az orvosi elméleti kérdések felé orientálódott, míg - 17 évi huzavona után tudta - szűkebb pátriájában is honosíttatni tudta Zürichben szerzett diplomáját.
Hugonnay Vilmát - mint az első magyar doktornőt - éppen száztíz éve, 1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten. Ez megsokszorozta az akkor már ötven éves asszony tetterejét. Amellett, hogy oktatással is foglalkozott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért: 1899 április-májusában jelentős visszhangot kiváltó sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen bírálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. "A nők jogegyenlősége nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az egyetemi tanulmányok folytatását" - bizonygatta higgadt érveléssel Vilma doktorasszony, olykor olyan szaktekintélyek ellenében is, mint Kmetty Károly egyetemi tanár.
Az első magyar orvosnő már 67 éves volt, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot - 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott -, majd a magyar vidék 14 városában szervezett orvosi és betegápolói teendőket egyaránt ellátó betegmegfigyelő állomást. Vilma doktorasszony 1922. március 25-én hunyt el Budapesten, ahol nevét a XXII. kerületben utca, fővárosszerte pedig iskolák és szobrok őrzik. Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, hamvait azután a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték végső nyugalomra.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap