Gerillanők várták a nácikat Angliában

1940 után Angliában hivatalosan nem engedték a nőknek az egyenruha viselését, ám a szabályzatot sok helyen nem vették komolyan. Egy új könyv szerzője, Penny Summerfield szerint az ország déli partjain, ahol a nácikat várták, a nőknek is megengedték, hogy fegyvert tartsanak otthon. Ezt azonban szabályokhoz kötötték, mert a hatóságok attól tartottak, hogy a Nemzeti Gárda szabályzatával szembeszállva egy országos gerillamozgalom alakulhat ki.

A Nemzeti Gárda alapításától kezdve aktív védelmi szervezet volt, bár egyesek - mint a szervezetben szolgáló, a spanyol polgárháborúban komoly fegyveres tapasztalatokra szert tevő kommunisták is - ezt sokszor másként gondolták - áll a könyvben. Egyesek megpróbáltak a szervezetből gerillacsapatokat szervezni, és emellett egy - a franciához hasonló - ellenállás alapjait is megteremteni. Ehhez a törekvéshez kapcsolódott a nők szerepének változása is - állítja Summerfield.

A kutatónő szerinte ugyanis a testület eddigi történetében nagyon alábecsülték a nők szerepét, például nem foglalkoznak a nőkkel kapcsolatos történetekkel sem. A történeti kutatás mostanáig annak sem szentelt különösebb figyelmet, amikor egy munkáspárti parlamenti képviselő, Edith Summerskill megalakította a Women's Home Defence nevű szervezetet, amelyre nem volt kormányzati engedélye. A Nemzeti Gárdától és a rendőrségtől kapott fegyverekkel ellátva rendszeresen tartottak női hadgyakorlatokat, és a hatóságok érdekes módon a szigorú állami tiltás ellenére is bátorították őket.

1943-ban aztán a kormányzat megengedte a nőknek, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Gárdához, de csak vezetni, főzni és gépelni engedték volna őket. Ez a legtöbbjüknek érthető módon egyáltalán nem felelt meg, és ezért az illegálisnak számító védelmi szövetségek továbbra is arra tanították őket, hogy miként lőjenek és töltsenek be vezetői pozíciókat.