7 végzetes pillanat

Pizsamás konferencián született a rapallói szerződés

2007. április 16. 15:30

Nyolcvanöt éve, 1922. április 16-án írta alá Walther Rathenau német külügyminiszter és Georgij Csicserin szovjet külügyi népbiztos a Rapallói szerződést.

Érdemben tárgyaltak a vesztesek

Az 1918-ban befejezett első világháború addig soha nem tapasztalt veszteséggel zárult: a halottak számát húszmillióra, a négy évi háborúskodás költségeit százmilliárd dollárra becsülik. A fő vesztes Németországot teljesíthetetlennek tűnő, 290 milliárd aranymárka jóvátétel és háborús adósság megfizetésére kötelezték, ezen felül területi veszteségeket és hadseregének leépítését is el kellett elszenvednie. A forradalmak miatt 1917-ben fegyverszünetet kötő Szovjet-Oroszország is hasonlóan nehéz helyzetben volt: a polgárháborús időszak és a külföldi intervenció a tönk szélére taszította a már korábban összeroppant gazdaságot.

A szovjet delegáció Rapallóban

A háborút követő években fokozatosan felülkerekedett az a nézet, hogy Németországot a jóvátétel megfizetése érdekében gazdaságilag talpra kell állítani. Ehhez azonban rendezni kellett az európai államok közti gazdasági és politikai viszonyokat, amire a francia és az angol kormány 1922-ben látta elérkezettnek az időt.

genovai nemzetközi gazdasági konferenciára az Egyesült Államok nem küldött delegációt, viszont a weimari német köztársaság egyenlő partnerként ült tárgyalóasztalhoz, s képviseltette magát a nagyhatalmak által hivatalosan el nem ismert Szovjet-Oroszország is. Utóbbi meghívása azonban a legkevésbé sem az ország (jövendő) politikai erejének szólt: a franciák a háború során nyújtott kölcsönöket, a britek a kőolajipar államosítása révén elszenvedett veszteségeiket akarták bevasalni a szovjet vezetésen.

A szovjet és német érdekek ezúttal egybecsengtek: mindkét állam elemi érdeke a diplomáciai kapcsolatok újjáélesztése és a nemzetközi kapcsolatokba való visszatérés volt, a német küldöttség emellett a német ipar feltámasztását segítő döntésekben is reménykedett. A tárgyalásokon azonban Walther Rathenau német külügyminisztert lekötötték az angolokkal és a franciákkal folytatott megbeszélések, s eredménytelenek maradtak a brit-francia-szovjet titkos tárgyalások is.

Április 15-én aztán Csicserin a diplomáciában szokatlan eszközökkel fordított a tárgyalások menetén: megbízottja, Szabanyin éjjel két órakor kért telefonon beszélgetést Maltzahn német követtel. Szabanyin azt javasolta, hogy a két ország diplomatái üljenek össze, hogy a félresikerült tárgyalásokat követően végre érdemben is megbeszélhessék az őket érintő problémákat. Maltzahn éjjel háromkor hívta Rathenaut, aki rábólintott a tárgyalásokra.
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!