Miért éppen Alaszka?
2007. március 30. 15:30
Száznegyven évvel ezelőtt, 1867. március 30-án került az észak-amerikai Alaszka az Aleut-szigetlánccal együtt a cári Oroszországtól az Egyesült Államokhoz.
Korábban
Nem az ígéret földje volt
A sarkvidéki Alaszkát, ezt a másfélmillió négyzetkilométer kiterjedésű félszigetet Vitus Bering orosz tengerészkapitány fedezte fel a 18. század közepén, a krónikák szerint 1741-ben. Az Orosz-Amerikára keresztelt terület közvetlenül az orosz cár szuverenitása alá került. Az eredetileg dán nemzetiségű Vitus Bering vezetésével az oroszok már 1725-ben befejezték az amerikai partvidék első általános feltérképezését. Alaszkával egy időben felfedezték azt a keskeny tengerszorost is, amely elválasztja Ázsiát Amerikától.Az 1861-65-ös amerikai polgárháború befejezése után Oroszország számára végkép tarthatatlanná vált amerikai jelenléte. Az amerikai kormány 1867-ben megismételte vételi ajánlatát, az orosz kormány ekkor már beleegyezően válaszolt. A szerződést 1867. március 30-án Washingtonban Seward amerikai államtitkár (külügyminiszter) és Stoeckl orosz követ írta alá.
Csekkel fizettek |
A mostoha éghajlatú Alaszka akkoriban nem tűnt az "ígéret földjének". Domborzati különlegességként említhető, hogy Alaszkában van Észak-Amerikai legmagasabb hegycsúcsa, a Mount McKinley 6183 méter. Egyetértés van abban, hogy politikai értelemben több mint öt évszázaddal ezelőtt alakultak ki a politikai kölcsönhatások az amerikai és az eurázsiai kontinens között.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hadtörténet
- A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek
- Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún
- Jeanne d’Arc küzdelmei
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
- Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája
- Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
- Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
- Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49