Indiában él a francia trón legidősebb örököse

Bourbon herceg Indiában?

Balthazar Napoleon de Bourbon egy joviális indiai jogász, aki szabadidejében kertészkedik, és mindig is rajongott Franciaországért: bhopali házának szobáiban az Eiffel torony és a Versailles-i palota képe lóg bekeretezve. Gyerekeinek is francia neveket adott, ám az európai országban még sosem járt. Ez azonban hamarosan megváltozhat, ugyanis egyik rokona szerint mostanra ő lett az első az elveszett francia trón vérvonalában; és bár Franciaországban még ma is élnek Bourbon-leszármazottak, egyikük sem léphet fel hozzá hasonló trónigénnyel.

A múlt héten jelent meg a szintén Bourbon-rokon, a görög Mihály herceg regénye, amely Le Rajah de Bourbon (A Bourbon rádzsa) címmel a család indiai ága alapítójának életét és kalandjait követi végig. A könyv főszereplője, Jean de Bourbon IV. Henrik unokaöccse volt, aki utazásai során előbb megúszta az ellene megkísérelt merényleteket, majd később kalózok fogságába került, akik eladták őt az egyiptomi rabszolgapiacon. Innen az etióp hadseregbe került, és 1560-ban tűnt fel a mogul uralkodó, Akbar udvarában.

Ezzel vette kezdetetét az indiai Bourbonok vérvonala, akiknek ma is élő, legidősebb tagja a bhopali államigazgatásban dolgozik, és térség második legfontosabb családját vezeti. Mihály herceg szerint az indiai kuzinok irányába végzett nyomozása jóval több volt, mint az elveszett Bourbonok utáni divatos kutatás. "Ha igazam van - és nincs abszolút bizonyítékom, de én tökéletesen hiszek az elméletben - akkor Balthazar Bourbon a legöregebb a családban" - nyilatkozott a Guardiannek.

A francia uralkodóház lehetséges ázsiai trónörököse iránt nem meglepő hát, ha megindult az érdeklődést az európai arisztokrácia köreiből, akik érdeklődve várják Balthazar látogatását. A Bourbon-sarj abba is beleegyezett, hogy a DNS-ét az egykori királyok hajszálából vett mintával összevessék, ám elmondása szerint ő ezt az egészet nem veszi túl komolyan. Szerinte ugyanis a francia trónon ülők véres sorsa "aggasztó", és nem szeretné, ha a szkeptikus történészek túl sokat foglalkoznának vele. Elmondása szerint születésétől úgy nevelték, hogy ő a Bourbonok sarja, és bár lehet, hogy királyi vér folyik az ereiben, mégis mindennapi életet kellett élnie. Azt persze ő is érdekességnek tartja, hogy amikor nővére egyik nyáron Franciaországba látogatott, és a nagyközönség elől zárva tartott kastélyba tévedt, akkor útlevelét felmutatva a név minden ajtót megnyitott előtte.

A Bourbon-ház Európa egyik legnagyobb uralkodócsaládja, amelynek tagjai először Navarrában léptek trónra 1572-ben, majd kiterjedt családi kapcsolataiknak köszönhetően több állam élére is állhattak. A francia trónt IV. Henrik személyében 1589-ben szerezte meg az első Bourbon, s 1793-ig, majd a nagy francia forradalom évei után 1814 és 1848 között újra Bourbonok uralkodhattak. A család második legfontosabb területe Spanyolország lett, s a madridi uralkodói rezidenciát mind a mai napig az ott Borbónként ismert család lakja. I. János Károly személyében Borbónok uralkodnak az országban immár 1700 óta (kisebb kihagyásokkal). A Nápoly-Szicíliai Királyság trónját 1734-1808 valamint 1816 és 1860 között tudhatták magukénak. A napóleoni időkben elfoglalták az Etruriai Királyság trónját 1801 és 1807 között. Az olasz területeken Borbone néven váltak ismertté. A Parmai és a Luccai Hercegség trónját is megszerezték. A mai Luxemburg nagyhercegi címét 1964 óta szintén ennek a családnak a sarjai viselik. Montpensier, Vendome, Orléans, Conti és Condé hercegei is a Bourbonok közül kerültek ki.