Trianonról vitáztak a magyar és a szlovák történészek
2007. február 20. 11:00
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet szervezésében egy rendkívül érdekes beszélgetésre került sor február 15-én. A Visegrádi szalon témája ezúttal Trianon volt.
Korábban
Az elvárások béklyójában
Romsics Ignác bevezető szavai után a szlovák történészek elismerően nyilatkoztak a könyv tárgyilagosságáról és szakmai erényeiről, ám hamar megmutatkozott az a szemléletbeli különbség, ahogy a kérdéshez a magyar és szlovák, valamint cseh történészek közelítenek. A beszélgetés során egymás után jöttek elő a szlovák-magyar kommunikációt megnehezítő buktatók. Ezek közé tartozik a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan volta, az 1918 előtti magyar állam és a magyar nemzetiségi politika vagy akár a Trianon utáni helyzet.
Míg Romsics többször is hangoztatta, hogy a magyarok által nemzeti tragédiaként megélt rendezés lehetett volna igazságosabb, ami talán csökkenthette is volna a térség sebezhetőségét (azaz növelhette volna a harmincas-negyvenes évek fordulóján végül valóban összeroppant új rendszer életképességét), Dusan Kovác úgy vélekedett, hogy a békeszerződések és a határok általában véve nem igazságosak. A történésznek ezért szerinte kissé cinikusan kellene szemlélnie a történteket, és nem szabadna azt várnia, hogy a háborús pusztítások után egy új, igazságos világ születik.
Romsics ezzel szemben - túlzott moralizálás nélkül - azzal érvelt, hogy a meghirdetett elvek és azok alkalmazása között túl nagy volt az ellentmondás. Azt is kiemelte, hogy ha jogosnak és legitimnek tekintjük a magyarországi nemzetiségek 1918 előtti követeléseit, akkor ugyanilyen jogosnak kell tekintenünk a trianoni rendezés következtében kisebbségbe került magyarok követeléseit, a legkülönfélébb autonómia-igényeket, külön megemlítve a székelyföldi autonómia ügyét is.
Ugyanígy megoszlottak a vélemények a történelmi Magyarország felbomlása kapcsán is. Dusan Kovác a Trianon előtti magyar nemzetállamot fikciónak nevezve azt hangsúlyozta, hogy 1918-20 között nemcsak a csehek, szlovákok stb. állama jött létre, hanem a magyaroké is - azaz a magyarokat reálisan "megillető" nemzetállam.
Romsics erre úgy reagált, hogy az első világháború előtti Magyar Királyság korántsem tekinthető fikciónak, mivel az egy nagyon is valóságos politikai entitás volt, ugyanakkor viszont röviden azt is kifejtette, hogy a soknemzetiségű állam körülményei között a magyar nemzetállamiság eszméjét valóban fikcióként értékelhetjük. (A magyar nemzetállami törekvéseknek és a magyar birodalmi gondolatnak egyébként Romsics két esszét is szentelt: Nemzet és állam a modern magyar történelemben, A magyar birodalmi gondolat. In: Romsics Ignác: Múltról a mának. Budapest, 2004, Osiris).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap